Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Görgei és az önkéntes mozgó nemzetőrség szolnoki tábora 1848 szeptemberében / 103. o.
3. Hányat lehetne közülük mint önkéntes vagy mint hosszabb szolgálatra alkalmast kiindítani? Ez a rendelkezés már megelőlegezte a mozgósítás rendszerének gyökeres átalakítását. Augusztus 13-án maga a miniszterelnök fordult újabb rendeletben a törvényhatóságokhoz. Ebben - arra hivatkozva, hogy a nemzetőrség mobilizációja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - utasította a hatóságokat, hogy "egy nemzetőrökből álló hadi erőt teremtsenek, mely önkénytesen ajánlkozó erős, egészséges egyénekből legyen alkotva, kik kötelezvék mindaddig, míg a harc tart, vagy a haza szolgálatukat igényelni fogja, a kormány rendelete alá helyezni magukat". A rendelet szerint ezeket az önkénteseket a hatóság gyűjtse össze, ossza századokba, fegyverezze fel (akár rekvirálás útján is), gyakoroltassa be őket katonaszolgált egyének által, majd tegyen jelentést számukról és kinevezendő parancsnokukról. Amint ez megtörtént, a Hadügyminisztérium tudatni fogja a megyével a csapat kiindulásának napját és "útbaigazítását" (azaz rendeltetési helyét). Az önkéntesek kiindulásuk napjától a honvédekkel egyenlő fizetést fognak kapni, s a honvédség fegyelmi rendszabályai vonatkoznak rájuk. A rendelet szerint "minden egyéb, a nemzetőrseregek kimozdítására vonatkozó rendeletek ezennel megszüntetnek"', kivéve a már kimozdított vagy még augusztusban kimozdítandó nemzetőr zászlóaljakra vonatkozó intézkedéseket. Ezeket a zászlóaljakat a megszervezendő önkéntes zászlóaljak fogják felváltani. Augusztus 15-én Batthyány a fenyegető horvát veszélyre való tekintettel a Duna és a Dráva közötti törvényhatóságokat szólította fel önkénteseik minél előbbi kiállítására, azzal a kiegészítéssel, hogy "lássák el azokat legjobb fegyvereikkel, húzzák össze egy helyütt, és jelentsék ide fel azoknak számát sürgönnyel, hogy ezen seregeket egy, a dunántúli kerületben rendelkezendő, e napokban kinevezendő hadvezér alá lehessen helyezni". Ez a rendelet már jelezte, hogy az önkéntes nemzetőröket nem fogják azonnal a drávai, illetve a bácsi védvonalra vezényelni. Ezt aztán egyértelművé tette Batthyány augusztus 27-i rendelete, amelyben közölte, hogy az önkéntes mozgó nemzetőrség egységeit négy kerületi táborban fogják összevonni. A négy kerület kijelölése az ország hagyományos közigazgatásibíráskodási felosztását vette alapul. A Dunán inneni kerületben összevonandó nemzetőrség összpontosítási helyszínéül Vácot, a dunántúliévá Pápát, a Tiszán inneni kerületévé Szolnokot, a tiszántúliévá Aradot jelölte ki. A Dunán inneni és a Tiszán inneni kerületi központ, Vác és Szolnok az akkori Magyarország leghosszabb vasútvonalának két végpontján volt található. A két tábort így rövid idő alatt lehetett akár Szolnokon, akár Vácott, akár a fővárosban egyesíteni. A szolnoki tábort a Tiszán bármikor rövid idő alatt Szegedre lehetett indítani, a vácit pedig a Dunán akár Komáromba, akár az Al-Duna vidékére. A pápai tábor egyforma távolságra volt Keszthelytől, Komáromtól és Székesfehérvártól. Az aradi tábor elhelyezését a vár közelsége (és raktárainak remélt felhasználása) is magyarázta. A négy tábor parancsnokává számfeletti honvéd (tehát nem nemzetőr) őrnagyi rangban a nádor 104
