Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Adatok az 1896-os millenniumi ünnepségek Jász-Nagykun-Szolnok megyei történetéhez / 9. o.

NÁNÁSI MIHÁLY ADATOK AZ 1896-OS MILLENNIUMI ÜNNEPSÉGEK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TÖRTÉNETÉHEZ * Az 1892. évi II. törvénycikk elfogadása után, amely a honfoglalás ezredik évfordulójára országos, nemzeti kiállítás megrendezését határozta meg, megindult az egész Magyarországot átfogó előkészítő munka. A kiállítás alapvető célja az volt, hogy dokumentálisan bemutassa az eltelt ezer évet, reprezentálja a jelen eredményeit, és a gazdasági élet területén irányt mutasson a jövő felé. A kiállítás mellett olyan rendezvényekre is sor került, amelyek az ország állapotának politikai konszolidaltsagat, a dualista rendszer stabilizálását voltak hivatva bizonyítani. E célkitűzések teljesítésére kellett törekednie Jász-Nagykun-Szolnok megyének is mind az országos nyilvános szerepléseivel, mind a megyén belül, a millenniummal összefüggő eseményeivel, rendezvényeivel. Az elvárásoknak való méltó megfelelés nem volt könnyű feladat. A kiegyezést követő gazdasági fellendülés a "vidéki Magyarországot" - kevés kivételtől eltekintve - még alig érintette; ez érvényes a megyére is. A korabeli főispáni jelentésekben számos olyan adatot találunk, amelyek a gyáripar fejletlenségére, a meglévők kapacitásának kihasználatlanságára utalnak. Gondokkal küzd a hagyományos kézműipar is, mert a gyári tömegtermelésű cikkekkel nem bírja az árversenyt. Budapesthez és a nagyobb városokhoz képest jelentősen elmaradott a megye településeinek infrastruktúrája (közegészségügy, közoktatás, szociális intézmények, közlekedés, kereskedelem). A mezőgazdaságot a hagyományos struktúra és termelési mód jellemzi. Az intenzív mezőgazdasági termelésre csak a feudális eredetű nagybirtokokon találunk törekvéseket. * Részletek a szerző által készített, az 1896-os millennium megyei eseményeit feldolgozó tamulmányból. 9