Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
TANULMÁNYOK - Elek György: A karcagi templomépítés története 1793-1798 / 55. o.
Szélessége pedig 12 öl légyen; minthogy pedig a Gyöngyösi Építő Mester Rábel Ur a ki a Kisújszállási Templomot építette a köz tapasztalás szerént mind jó féle, mind engedelmes ember, hogy ezért ezen építtetés eránt, mostan leg közelebb Jász B erényben menvén", Varró János úr keresse fel az építőmester Gyöngyösön és nyerje meg Karcag városának. 29 Július közepén a város elöljárói Illéssy János nagykun kapitány és Rábl Károly jelenlétében úgy határoztak, hogy az új templom "hosszasságának belső világa 26., szélessége pedig 10 öl 4 suk legyen ... kő rakásának egynes fala, a' pádimentumtól számlálva hét öl magasságú légyen ... a torony alatt való ajtót is hozzá számlálván 4 ajtó hagyattasson ... a kő rakásnak szélessége négy suknyi legyen ... a Torony ... a Templomnak úttza felől való végire Észak felől hagyasson ... kő rakásának magossaga a pádimentumtól számlálván 16 ölre, belső világa 1 4/6, á harang lábaknál pedig 2 1/6 ölre, kő rakásának szélessége pedig 5 1/6 Sukra hagyasson." Árajánlatot kértek még arról is, hogy a toronytető befedése mennyibe kerülne. Rábl válasza szerint a zsindelyezés 500, a bádogfedés 1300, a réz 2000 forint lenne. Legvégül megalkudtak, s Rábl úr az egész munkát 5200 Rftért elvállalta. 30 A mester egyhét múlva már el is kezdte volna a fundamentum kiásatását és lerakását, de a lakosság egy része a régi helyére szerette volna építtetni a templomot. A tanács fontolóra vette a kérdést és a többségnek engedve az épület a régi helyére került vissza. 31 A munkálatok az egész 1793. évben szerencsésen folytatódtak, s 1794 nyarán már a tetőszerkezet elkészítésére szerződnek meg Gőz István karcagi áccsal. 32 A munkák sikerén felbuzdulva a tanács egy új városháza, a görög kereskedők saját templom építése után kérelmeztek. Az említett épületek tervezésére és kivitelezésére Rábl Károlyt kérték fel. 33 A nyár azonban az 1790. évihez hasonló, súlyos aszállyal köszönt be. 34 Úgy tűnt, hogy az 1794. év még különösebb problémák nélkül ért véget - a lakosok más vidékre szegődtek részesaratónak, a jószágot bérelt legelőkre 29. SZML Karcag. Prot. 1793. mára 1. 30. SZML Karcag. Prot. 1793. júl. 17. 31. Lásd: 23. sz. jegyzet. 32. SZML Karcag. Prot. 1794. jún. 29. - Gőz István a tetőszék felállításáért és a zsindelyezésért 550 ft készpént kapott. A város étellel, kenyérrel és egy akó pálinkával látta el a keze alatt dolgozó segédeket. 33. SZML Karcag. Prot. 1794. 161. sz. - " Minden épületekre, de leg fő képpen az Archívumnak bátorságára nézve, melly most a leg félelmesebb állapotban vagyon, szükséges lévén rövid időn belül ezen Épületet fel állítani ..." - Az új városháza azonban csak jóval később valósulhatott meg. A tanács 1798. április 13-án rendelkezik arról, hogy az építetendő városházához százezer téglát vettessenek. (SZML Karcag. Prot. 1798. 315.sz.) Pálfi István téglavető a téglák ezréért 7 márjást, huszonötezerétől három véka búzát kap úgy, hogy a város asztalt, formát, 'Téglavető homokot, égetni való matériát" és segítségül a ki- és berakáshoz, embereket ad. A görögök 1794. július 6-án kémek téglavető helyet. Templomuk a következő esztendőben, 9150,-fi. ráfordítással épült fel. (SZML Karcag, Prot. 1794. júl. 6. 269.) 34. Erről lásd: SZABÓ Lajos: Aszály a Nagykunságban a XVUI. század végén. In: ZOUNUK 6. Szolnok, 1991. 99-112. 62
