Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Adatok a szolnoki református egyházközség megalakulásáról 1704-1717 / 33. o.

A szolnoki református egyház fegyverek árnyékában született - olvashatjuk dr. Vörös János feldolgozásában, melyet az egyház a szolnoki református templom építésének 100. évfordulójára jelentetett meg. A szerző megállapítása szerint a szolnoki reformátusság történetének korai szakasza a török időkre, Szegedi Kis István szolnoki fogvatartásának időpontjára tehető.

3 A tudós reformátort a kaposvári török vajda katonái fogták el, és Pécsre, majd Szolnokra szállították. A törökök bár fogva tartották, abban nem akadályozták, hogy a szolnoki piacon és magánházaknál - igaz, bilincsben hirdethesse a református vallást. Arról nincsenek egyértelmű bizonyítékok, hogy szabadulása után élő református közösség maradt utána Szolnokon, de a törökök feltehetőleg nem akadályozták a különböző vallások gyakorlását. A helyi reformátusok helyzete éppen a törökök kiűzésével változott meg, amikor az ellenreformáció hatására a kevés számú reformátusnak még a városban való lakását is megtiltották.

4 Számukra a Rákóczi-szabadságharc egyben a vallás szabadságát is jelentette, hiszen a fejedelem seregében vallási különbség nélkül vehettek részt a katolikusok és protestánsok egyaránt. Rákóczi számára a szabadságharc idején rendkívül fontos volt minden társadalmi réteg - benne a protestáns köznemesség - megnyerése. Nagy figyelmet fordított ezért a vallási kérdésekben megnyilvánuló ellentétek feloldására is. Ezen a téren az ellenreformáció, valamint a Habsburg-kormányzat valláspolitikája nyomán különösen hátrányos helyzetbe kerültek a protestáns vallásúak. A királyi főkegyúri jogra hivatkozva igen sok templomot, iskolát erőszakkal elfoglaltak a katolikusok számára, s a török alól felszabadított területeken az uralkodó rendelettel tiltotta a protestánsok vallásgyakorlását.

5 Rákóczi nagy türelmet és tapintatot tanúsítva próbálta megteremteni a társadalmi békét ezen a téren is, s gyakran személyesen járt el egy-egy konkrét esetben. Ezzel magyarázható, hogy azokban az időkben, amikor a szabadságharc hadi eseményei és a gazdasági nehézségek egyaránt súlyos gondokkal terhelték a fejedelmet és környezetét, fontosnak tartotta, hogy személyesen foglalkozzon egy kis létszámú református közösség templomépítési kérelmével, maga szorgalmazza pl. a helykijelölést vagy az iskolamester fizetését. A szolnoki reformátusok ezért mindig hálával és elismeréssel emlékeztek Rákóczira, ami a jegyzőkönyv bejegyzéseiből is tükröződik. 3 VÖRÖS J. 1994.3-4. 4

Uo. 5 BERTÉNYI Iván - GYAPAY Gábor: Magyarország rövid története. Bp. 1992. 272.; Az 1705-ös szécsényi országgyűlésen a katolikus, evangélikus és református vallást egyaránt szabadnak nyilvánították. Vitás kérdésekben a döntést a fejdelemnek tartották fenn. Uo. 277. 35