Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Oroszi Sándor: Az első nagykunsági vadásztársulatok / 325. o.

illetve egyéb megtámadás folytán - helyezheti hatályon kívül, egyébként pedig az "a szerződésben kikötött határidő lejártáig érvényben lévőnek tekintendő."

13 KUNHEGYES A kunhegyesi vadásztársulatról csak azt tudjuk, hogy 1889-ben alakult.

14 Sem alapszabálya, sem egyéb iratai nem maradtak fenn. így kideríthetetlen az is, hogy esetleg nem volt-e előtte egy másik vadásztársulat. Hiszen 1883-tól, a kötelező bérbe adástól kezdődően éppen egy bérleti ciklus, azaz 6 év telt el 1889-ig. Egy későbbi híradásból tudjuk, hogy a bérleti díjat a község céljaira fordították.

15 Valószínűleg így volt ez a többi nagykunsági helységben is. Az 1883. évi törvény ugyanis úgy rendelkezett, hogy a kötelezően bérbe adott vadászterület jövedelme a tulajdonosokat birtokaranyosan illeti meg. "Ha az arány ily módon nem lenne megállapítható, az egész jövedelem a községet illeti, mely azt közigazgatási célokra köteles fordítani' /3§7. A még mindig meglévő közös területek után befolyt összeget nehezen lehett volna a közbirtokossági tagok között elosztani. A már magántulajdonba került szántók után ugyan lehetett volna arány részt számolni, de bizonyára ezt sehol sem kérték. Túlságosan kicsi eshetett még a 150-180 kh-os gazdáknak is a bérleti díjból. /Ők jobban jártak, ha társultak, s maguk vadásztak./ Tehát a befolyt összeg a községé maradt. ÖSSZEFOGLALÁS A Nagykunság öt településében, Karcagon, Kisújszálláson, Túrkevén, Kunmadarason és Kunhegyesen az 1870-es, 80-as években vadásztársulatok alakultak. Ezek a vadászati jogot az 1872., majd az 1883. évi vadászati törvények alapján gyakorolták. A nagykunsági településekben elsősorban a fel nem osztott közös birtokok /ezek főleg legelők és vízjárta részek voltak/, továbbá a véglegesen magántulajdonba adott szántók egy része került a törvények szerint vadászati bérletbe. A vadásztársulatok az egyesületekre vonatkozó rendeletek alapján szerveződtek. Alapszabályaikban rögzítették mind az általános, az egyesületekre vonatkozó ismérveket, mind a vadászattal, vadászterülettel kapcsolatos kérdéseket. Tényleges működésükről mégis keveset tudunk. Ez következik abból, hogy a magánjellegű társulatokra vonatkozó irat- és pénzkezelési szabályok kevés írásbeliséget kívántak meg. De abból is, hogy szerény taglétszámmal és csekély tőkével rendelkeztek, így nagyon kevés szerepet játszottak, mind a gazdasági mind az egyesületi életben. Mindehhez járul még a Jászkun kerületi, majd a Jász-NagykunLásd: 2. számú jegyző. 58-59. SZML. Egyesületek mutatója. Kunhegyesi vadásztársulat. KOLOS Y Lajos: Kunhegyes története. Kunhegyes, 1926. 43. 337