Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó regeszták Illéssy János hagyatékából / 285. o.

pedig sürgősen, hogy a közeledő télig elkészülhessen. Szükséges lesz 14 darab 9 öles gerenda, az erdőben kivágva, feldolgozva és 12 mértföldről hazaszállítva, 30 darab 6 öles gerenda, 7 mázsa vas, Budáról leszállítva, lakatos munka, kötelek, munkás és iparos bérek, összesen 458 frt. November 16-án a szolnoki két serfőzőház árendáját 400 forintra emeli, amit a serfőzők, Brossig János egri szappanos és Schwartz Vitus, aki mindjárt a Rákóczi mozgalom után saját költségén építette meg a serházat, meg is adtak s utóbbi hajlandó hat évre szerződni. Zennegg Schwartzot ajánlja a kamarának. (Pozs. kam. lev. II sor.) 1724. április 6. A szolnokiak panaszára, mely szerint Balogh János az általuk régóta bírt Paládics pusztát tőlük elvette és Telek Györgynek adta bérbe, Heves vármegye felszólítja Baloghot, hogy a pénzt Teleknek adja vissza s a pusztát a szolnokiaknak adja ki haszonbérbe, akiknek szomszédság címén is elsőbbségük van ahhoz. (Heves várm. jkv.) Június 10-én újabb panasz: a rékasiak eltulajdonították földjeiknek több mint egyharmadát; a kakati híd őrzéséhez menő várbeli katonáknak minden 15 napban fuvart adni tartoznak, ami Szolnoktól 5 mértföldre esik; a várbeli katonaság részére minden hónapban 63 gerendát tartoznak ingyen beszállítani. Freiberg úr a külvárosunkban kocsmát tart, nem különben a nemzeti katonaság kapitánya: továbbá Szélessynek a lovasőre, a két serfőző és az élelmezési mester is; gróf Consbruch összeírván a várost minden lakoson 4 forintot és mindenből kilencedet vett, kocsmáltatási jogukat elvette és a serfőzőknek adta árendába. (Pozs. kam. lev. II sor) / 724. szeptember. A szolnoki sótisztek igazolása, amit az ellenük emelt vádak tisztázására intéztek a kamarához; a kancellária átteszi Pest vármegyéhez észrevételeinek megtétele végett. (Olt. Conc. exp. canc. 129. sz.) 1725. Perbe hívási parancs Althan váci püspök részére Rékas, Szolnok és Szentivány határainak kérdése tárgyában. (A püspök neve: gróf Althan Mihály Frigyes.) (Olt. N.r.a. 235:35.) 1725. február 13. Zennegg jelenti, hogy a múlt évi árvíz által megrongált szolnoki malom megszemlélésére kiküldött Schmid Péter cs. kir. ácsmester véleménye szerint csaknem egészen újból kell azt csinálni. Egy vállalkozó ács a maga munkájáért 500, a többi munkákért, mint töltéskészítés, ágasok leverése stb. 500 forintot, a meglevő és használható fákon kívül szükséges fáért mintegy 200, vas és kisebb eszközökért 200 forintot kér, a deszkákat a sóhivataltól kell beszerezni úgy, hogy kb. 2000 forintba kerülne bele, de ha jó karban lesz, évenként tisztán jövedelmez 500 forintot. Február 16-án ismét azt jelenti, hogy jóllehet néhány éve a nádor olyan rendeletetet bocsátott ki Heves és Külső Szolnok vármegyéhez, hogy mindazok a tiszai átkelők, melyek királyi adománylevéllel bírnak s csak magánúton a szolnoki kincstári hídvám kárára keletkeztek, beszüntetendők, mégis megvannak, sőt azóta újabb átkelők is keletkeztek. Most, hogy a szolnoki híd nagy költséggel a közönség kényelmére felépült, minden nemes és szabad királyi városbeli polgár mentesítve hiszi magát a vám megfizetése alul, bár ez egyaránt kötelező. Sőt a szolnokiak és az ottani katonaság nap nap mellett ingyen használja gyalog és szekérrel, fenntartásához pedig semmivel sem akar hozzájárulni. Rendelje el a kamara, hogy a szolnokiak vagy fizessenek 311