Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó regeszták Illéssy János hagyatékából / 285. o.

Ügyeljen rá, hogy e rendelet megtartassák és a katonák a várost ne zaklassák. Ezt július 10-én III. Károly is megerősítette, "megtekintvén, hogy a múlt háborúban a rebellisek Szolnok városát elhamvasztották s lakosságát teljesen koldusbotra juttatták." Megparancsolja tehát a katonai parancsnokságnak s minden katonai hatóságnak, hogy a várost három évig minden beszállásolástól, robottól, fuvarozástól és más terhektől megkíméljék. Augusztus 13-án Zennegh jelenti, hogy özvegy Almásyné hatalmasul elfoglalta Törökszentmiklóst és más pusztákat, jóllehet azokba se férje, se ő, törvényesen nem voltak beiktatva, mert azokhoz való joguk még mindig tisztázatlan, mert a 6000 forintot még nem fizették le. A debreceni árendások marháit elhajtatta, - szóval a kamara tekintélyét mindenképpen lejáratja. Továbbá a szolnoki huszárok és hajdúk száma egyre szaporodik, míg a lakosságé fogy. A huszárok minden teherviseléstől mentesíteni akarják magukat, pedig mindenütt, ahol katonák vagy őfelsége bármi tisztjei laknak, saját földjeik után részarányosán hozzájárulni tartoznak a közterhek viseléséhez, annál is inkább, mert zsoldjukat nem abból a földből , hanem máshonnan húzzák. November 7-én gróf Illyésházy Miklós panaszkodik, hogy a Rákóczi Ferenc hűtlensége miatt elfoglalt és neki adományozott, az ónodi várhoz tartozó ... túri és roffi birtokrészeket a kamara elfoglalva tartja. Zennegh erre azt feleli, hogy Salgári, a szolnoki harmincados szerint a túri és roffi birtokot, mint a hűtlen Rákóczi javait, igenis elfoglalva tartja és arról, hogy azok Illyésházinak adományoztattak volna s ő magát azokba beiktatni megkísérelte volna, nincs tudomása. Viszont ő is panaszt emel, hogy Heves vármegye Szolnokkal milyen méltatlanul bánik, mert bár köztehertől mentesek, robotoltatja őket, hajdúk, huszárok, katonák elszállásolásával terheli s mindenféle fizetésekre kényszeríti őket. (Pozs. kam. lev. II sor.) 1713. január 21. Zennegh jelentése a szolnoki harmincad kezelése alatt álló fiskális jószágokról: Szászberek, Szeg, Fokorú, Kengyel, Jenő, Törökszentmiklós, Szakállas, Kakád, Csorba, Puszta Szenttamás, Ács, Szentiván, Kispó, Nagypó, Szajol, Szentimre, Nene, Derzs, Szanda, Abony, Tószeg, Kecske, Túr és Roff birtokokról. De annyian igénylik e birtokokat és annyi zavart csinálnak, hogy a fiskálitás számára csak akkor lesznek megtarthatók, ha a szolnoki katonaság parancsot kap, hogy őt karhatalommal segítse meg. Január 29-én Salgári jelenti, hogy Heves vármegye a kincstári birtokokat a maga kormányzása alá hajtotta és azokat akiknek Salgári árendába bocsátotta, nem engedi birtokolni. így a szolnokiakat eltiltotta marháik elhajtásának terhe alatt, hogy a kiárendált Alcsi és Szentiván pusztákat használják stl. Dehát Salgári nem tehet ellene semmit, mert nem áll rendelkezésére karhatalom. A múltkor a szolnoki kommandáns a hevesi szolgabíró megkeresésére több itteni kocsist, amiért nem akartak fát szállítani, bezáratott s csak az ő figyelmeztetésére, hogy ne avatkozzék ilyesmibe, bocsátotta szabadon. (Pozs. kam. lev. II sor.) 1713. február 5. Humpl Celestin franciskánus és szolnoki várkáplán aziránt könyörög Zenneghnél, hogy káplánságát, mely a legrosszabb helyzetben van, mert nincs elesége, se ruhája, se fizetése, se kommendánsa, vegye gondjaiba. Úgy tudja, 299