Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Cseh Géza: A Jászság leírása az 1699. évi Pentz-féle összeírásban / 213. o.

JÁSZBERÉNY /JÁSZ BIRIN/ Mezőváros és az úgynevezett Jászság legfőbb helysége, a kerülete három magyar mérföld. Jó 800 ekés meg tud itt élni. A katolikus vallást követik, de körülbelül 40 kálvinista család is található itt. Négyszállás /Négy Szállás/ pusztát is használják. Van itt egy jól megépített plébániatemplom és egy Szent Lőrincről elnevezett kis templom is, valamint egy ferences kolostor, ahol jelenleg csak egy rendházfőnök lakik egy szerzetessel és egy laikussal. Van egy szép, nagy templomuk új tetővel, de oltár még nincs benne, ezért az istentiszteletet egy kis, újonnan épült kápolnában tartják. A Zagyva /Szagiva/ vize keresztülfolyik a helységen, jó földje van, de kétszer kell szántani. Kiváltságlevelüket nem tudják felmutatni. Az itt megjelent 368 gazda és 21 zsellér bevallotta és kijelentette, hogy az elmúlt 1698as év telén és a jelenlegi 1699-es év nyarán Berény /Birin/ és Négyszállás /Négy Szállás/ pusztákon a következőket termesztették: búzát 4296 kilát árpát 2468 zabot 623 kölest 64 1/4 " megművelt szőlőskert 871 kapás Itt jelenleg nincs erdő és /azok/ messze vannak innen, egyetlen serház sem állítható fel. Ezzel szemben a szántóföldek, a rétek a legelővel egyetemben elegendőek. A szőlőskertek sokkal több kapással növelhetők mint, ahogy ők előadták. Azonkívül a kocsmáitatás jövedelmezhetne jól. A jelenleg itt lévőknél megegyszer annyi gazda telepedhet le, azzal a feltétellel, hogy az elpusztult Négyszállás /Négy Szállás/ puszta Boldogházával /Boldoghaza/ együtt a /város/ birtokában marad. A mészárszéknél nem kevésbé jövedelmező, ha a jelenlegi teljesen felépült 4 köves és a másik elkezdett 3 köves malomnál még többet létesítenek a Zagyva /Szagiva/ vizén. Szárazmalomból is, amelyből a községnek kettő van, az uradalom számára többet fel lehet állítani. A Kiváltságlevelüket nem tudták felmutatni, noha azt állítják, hogy robotszolgálat és tizedfizetés alól mentesek voltak. A hajdani Jász-várost és Magyar-várost amit most egy néven Jász-Birinnek neveznek, annak idején a jelenlegi lakosságnak az egyharmada sem lakta. Egykor, és pedig 1577-ben, amikor a törökök uralma miatt a budai provizorátust Egerbe helyezték, oda adóztak, de a törökök részére is kellett fizetniük, ami az alábbiakból kitűnik: Az egri provizorátus költségvetésének évente rendszeres fóldbérben 278 forintot. A robot megváltására /téli robot/ a provizorátussal való megegyezés szerint Királyi dikába /rovásadó/ 268 forintot. És bort a provizorátus kívánsága szerint tartoztak kimérni. 217