Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Cseh Géza: A Jászság leírása az 1699. évi Pentz-féle összeírásban / 213. o.

1702-ben a Jászkunság királyi jóváhagyással a Német Lovagrend zálogbirtokává, lakói pedig taxás jobbágyokká váltak. Egy évvel később, 1703 márciusában Heinrich Kageneck báró, a Lovagrend frankfurti komturja végigjárta a Jászkun Kerület városait és falvait, hogy új gazdasági összeírást készítsen elő. Bár erre a Rákóczi-szabadságharc miatt már nem került sor, a látogatásról részletes jelentést állított össze, amely a Német Lovagrend bécsi levéltárában megtalálható.

8 1714-ben, amikor a Lovagrend ténylegesen is birtokába vehette a Jászkunságot, báró Kyau landkomtur tartott szemlét a vidéken és az erről tett jelentése ugyancsak a rend levéltárába került.

9 Érdemes lenne a néhány száz oldal terjedelmű iratanyag fénymásolatát beszerezni és magyar fordításukat megjelentetni. Most csupán a Pentz-féle összeírás Jászságra vonatkozó, szöveges részének közlésére vállalkozhattunk, később azonban a Nagy- és a Kiskunság leírását is szeretnénk a helytörténet iránt érdeklődők rendelkezésére bocsájtani. Az összeírás teljes szövegének, az egyes lakosok adózására vonatkozó rovatok megjelentetésére terjedelmi okokból nincs lehetőség. Az összeírás adatsorai egyébként a Magyar Országos Levéltárban és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban bárki számára hozzáférhetők és különösebb paleográfiai ismeretek nélkül kutathatók. Ugyancsak eltekintettünk a jászkun koronabirtok várható jövedelmezőségére vonatkozó számítások közléséről. Az összeírásból kivonatosan adatokat jelentetett meg Gyárfás István is, a Jászkunság legnevesebb XIX. századi kutatója. Tanulmánya, mely 1865-ben a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek IV. kötetében jelent meg, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár könyvtárában megtalálható. A fordításban inkább a szöveghűséget, mint az olvasmányosságot tekintettük fontosabb szempontnak. Ezért a régies, közel háromszáz éves német szöveg mondatait csak a közérthetőség által megkívánt mértékben alakítottuk át. A Jászság leírása akkor válhatna még inkább használható forrássá, ha később a Pentzféle összeírás Nagy- és Kiskunságot bemutató részeinek, valamint Kageneck és Kyau báró 1703-ban, illetve 1714-ben készült jelentéseinek közlésére is sor kerülne. Ez a helytörténeti kutatók számára jelentős segítséget nyújtana a Rákóczi-szabadságharcot megelőző és követő időszak helyi demográfiai és gazdasági viszonyainak feltárásához. 8 Deutsch-Ordens-Zentral-Archiv IDOZAI, Wien, Ungarn Abteilung. U. 156/1. 9 DOZA, 155/3. 215