Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 13. századi történetéből (1251-1299) / 181. o.

Innen ered, hogy jelenlegi oklevélsorozatunkat el akarjuk juttatni mindenkihez, miszerint az egri - Szent János apostolról és evangélistáról elnevezett anyaszentegyház, amelynek alapítója és adományozója Szent István, Magyarország első szent királya és szokatlan módon kiváló apostola volt; Utána ugyanez az egyház a boldogságos László király által értékesebb haszonélvezetekkel és tekintélyesebb falubirtokokkal gazdagodott és növekedett és ugyanígy Magyarország következő "királyai-ősatyáink-révén" különböző falubirtokokkal, valamint halastavakkal, nemkülönben egyéb szabadságjogokkal erősült és ékesült; [.] De jaj, fájdalom! A mi időnkben [1241-1242-ben] a tatárok veszett és rabló pusztításai által [. . .], a fent említett egri egyházmegye teljes egészében lerombolódott és felperzselődött; Mi tehát akarjuk [. . .] az egri egyházmegyét az elveszett kiváltságlevelek tekintetében megújítani, valamint támogatni a régi falubirtokok és az ősi szabadságjogok ügyében [. . .], nehogy kiessen az emberek emlékezetéből, valamint, hogy ne csorbuljon jogaiban az egri egyházmegye[. . .] Akarjuk, hogy először az összes püspöki falubirtokoknak a nevei és adói összeírassanak, majd ezután a szabadságjogok soroltassanak fel, hogy az idők folyamán a birtoklásban a háborgatóktól és a jogtalanul támadóktól mentesen és szabadságban álljon [az egri egyházmegye]; [•••]

3 Mindezeknek a falubirtokoknak a nevei - név szerinti felsorolásban - a következők a különböző járásokban és megyékben; Mégpedig az egri völgy egészen [tota vallis Agriensis], kezdve a béli

4 nemesek és borsodi várunk

5 földjétől, Nagygyőrtől [incipiendo a terra Nobiliusm de Bel et a terra Nog Geur Castri Nostri de Borsod], amely egri völgyből egyenesen kilépve, völgyeken és a hozzájuk csatlakozó részeken át, egészen a Szemerei6 és a Farnosi

7 nemesek földjéig terjeszkedik [ad Terras Nobilium de Scemere et de Fornos], ahol a következő falvakat biztosították [az egri egyházmegyének]; Először Felsőtárkányt [Fel Tarkan], másodszor Alsótárkányt [01 Tarkan], harmadszor Felnémetit [Felnempty], negyedszer Eger városát [Civitas Agriensis], továbbá Tihamért [Tyhemer], továbbá Magyartályát [Thala Mogor], valamint Nagytalyat [Thala Nog], továbbá Makiárt [Moklar], továbbá Keresztesföldest A kihagyott sorokban IV. Béla azt közű az olvasókkal, hogy az eredeti oklevél hiányában információit a szomszédoktól, a mesgyeszomszédoktól, a főpapoktól, a báróktól, a nemesektől, a nemnemesektől és a várjobbágyoktól szerezte eskütétel mellett. Támaszkodott az esztergomi, a váci-, valamint az óbudai káptalanok nyomozásaira is. A valamikori Bél község ma egyesítve van Apátfalvával, Bélapátfalva néven. Az egri várról van szó, amely 1261-ben Borsod megyéhez tartozott, feküdt lévén az Eger-patak keleti partján. Ma Mezőszemere Mezőkövesdtől délnyugatra. Ma Egerfarmos Mezőszemere déli szomszédságában. 192