Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 13. századi történetéből (1251-1299) / 181. o.

4. IV. Béla kiváltságos levéllel megerősíti a Bő nemzetséget Tiszabő birtokában 1257. "[• • I

1 [IV.] Béla Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria és Kunország

2 királya üdvöt [kíván] a mindenek üdvözítőjében mindenkinek, akinek a jelenlegi levelet felmutatják; A királyi emelkedettség és kegyesség az alattvalóinak tett adományokat az oklevél közhitelű bizonyságával szokta megerősíteni, hogy az idők folyamán valamiképpen ne vonják vissza; Ennélfogva mindenkinek akarjuk a tudomására hozni, hogy a Bő nemzetségből [de genere Dem]

3 való Péter, Demeter, Miklós, Csépány [Chepan] és István a rokonaikkal, - Márton, Miklós és Lőrinc hasonlóképppen a rokonaival, - Benedek [Beneduk], Fülöp [Phylep], Csete [Chede], Imre [Emerih] és Márton hasonlóképpen a rokonaival, - Csete [Chete], Pál, Póka [Pouka], valamint Jakab hasonlóképpen a rokonaival, - ? [Dege], ? [Petcha] hasonlóképpen a rokonaival, valamint Péter fia Dénes az atyafiaival, elébünk érkezve alázatosan könyörögtek nekünk, hogy a Bő nevezetű földet a Tisza mellett [terram nominem Bew juxta Tytiam], amelyet rögtön a tatárjárás után mivel üresen és elhagyottan maradt, amelyet korábban a szaracénok

4 birtokoltak [antea per Saracenos possidebatur] - nekik adtuk, méltóztatnánk a kiváltságos [privilégiális] levelünkkkel megerősíteni; Mi pedig hajolva ezeknek a könyörgésére ugyanazt a Bő földet, a jelenlegi levél hitelességével - ugyanazon határjelek és határvonalak mellett, amelyek szerint korábban a szaracénok birtokolták - rendeltük örökre megerősíteni; Hozzátéve, hogy annak a földnek a fejében - mindahányan vannak - tartoznak illő fegyverzettel a hadseregünkhöz csatlakozni; amely földnek a birtoktestébe elrendelni kívánták még a beiktatást Ekch [Ekch] fia, a mi hívünk Pál ispán által; Itt kihagytuk Kont Miklós nádor átírási engedélyének /l 361. V. 12. /, és IV. László király megerősítő levelének /l279/bevezető részét 3,5 ill. 2,5 oklevélsor terjedelemben. Ráma a mai Bosznia-Hercegovina nyugati felében, a Neretva folyótól északra, Lodoméria pedig a mai Ukrajnában, Galíciától északra, a Bug folyó nyugati partján terült el, Kunország a Vaskaputól délre eső Dunaszakasz és az Olt folyó között feküdt. A "de genere Dem"egészen biztos hibás szövegolvasásból eredt a "de genere Bew" helyett, hiszen a későbbi szöveg is írja, hogy a "könyörgő" személyek Tiszabőt már a tatárjárás óta - tíz éve - bírják. Kik voltak a szaracénok? A középkor magyarjainál a szaracén /szerecsen/ az arab és a bolgár mohamedánok neve. Thuróczy János a krónikájában /Chronica Hungarorum. 1488. év n. rész 22. fejezet/ az izmaelitákat /böszörményeket/ hívja szerecseneknek. Akik valószínűleg volgai bolgár eredetűek. 190