Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 13. századi történetéből (1251-1299) / 181. o.

II. 1. IV. Béla parancsa az egri káptalanhoz a Tíszaabádon történt gyilkosság kivizsgálására és az eredmény jelentésére 1251. május 24. "[. . J

1 [IV.] Béla

2 Isten kegyelméből Magyarország királya a mi híveinknek, az egri egyházmegye káptalanjának üdvözlettel és kegyesen: Előadta nekünk Bői

3 [de Bw] ? [Chede], hogy a Tomaj nemzetségbeli [de genere Thomaj] Pelbárt [Privartus] fiai János, Pelbárt, valamint Hector, a néhai [Tomaj nemzetségbeli] Dénes nádor

4 unokái az anyai ági unokatestvért - nevezetesen Bodát - a Szent György ünnepe körül [circa festum beati Georgy martiris, április 24 körül] a pali

5 [de paly] birtokban szokásosan rendezett vásáron fogságba ejtették és Abádon [in Abaad], az ugyanők hajóján, halálra ítélvén, jogtalanul megfojtották; Ennélfogva hűségteknek erősen megparancsoljuk, hogy a jelenlegi levelet látván, a káptalani embereteket közhitelű bizonyságtevőként rendeljétek ki, akinek a jelenlétében Ivánka ispán [comes Iwanka]

6 az elorebocsajtottakrol az igazságot tudja meg, amelyet nekünk becsületesen megírjatok; Kiadatott Budán, az Úr mennybemenetele előtti, legközelebbi negyedik napon [április 24-én],

7 az ugyanazon 1251-dik évben; [• • J

8 Az oklevél nem eredeti, de hiteles és teljes szövegű átírás Zsigmond király 1425. március 29-én kelt és a kisebb királyi pecséttel hitelesített oklevelében. A három részre hajtott papír szövege csak a hajtogatás mentén van kitörve, de könnyen átolvasható. Végig latin nyelvű. Szükséges megemlíteni, hogy már Zsigmond Kihagytuk a Zsigmond király által 1425. március 23-án kiadott oklevél 7,5 és az egri káptalan 1251. június 13án kelt jelentésének 1 sorát. IV. Béla uralkodott 1235. október 14. és 1270. május 3. között. Egyértelműen Tiszabőről van szó. A Tomaj nemzetségbeli Dénes 1235. és 1241. április 11 között volt nádor. Páli azonos a mai Tiszaszentgyörggyel. Ez világosan kiderül az 1425. március 29-én keh oklevél - általunk kihagyott - bevezető és zárórészéből. Idézet a harmadik-negyedik sorból "in possessione [. . .] paly, alio nomine Zenthgewrgh", vagyis magyarul: "Páli, más néven Szentgyörgy [,..] falubirtokban". Ivánka megyésispán ténykedése bizonyítja, hogy még állt a királyi vármegye struktúrája. A nemesi vármegye kialakulása után ugyanis ezt a teendőt először a szolgabírák, majd az alispán és a szolgabírák végezték. Latinul: "proxima feria quarta ante festum Ascensionis domini". Kihagytuk az egri káptalan IV. Béla királyhoz küldött és 1251. június 13-án kelt jelentésének majdnem kettő oklevélsorát. Ebből kiderül, hogy az ügy kivizsgálására az egri káptalan Miklós mester-kanonoktársat küldte ki, aki Ivánka ispánnal együtt úgy értesült, hogy Boda a királyi parancsban jelzett módon múlt ki. 186