Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
TANULMÁNYOK - Zádorné Zsoldos Mária: Betegségmegelőző egészségvédelmi és gyógyító tevékenység Jász-Nagykun-Szolnok megyében (1920-1944) / 151. o.
1920 végére Magyarországra. Ekkor kezdték a Vöröskereszt szellemének ifjúság közötti terjesztését. 1921 februárjában a Magyar Ifjúsági Vörös Kereszt megalakult. Fő célkitűzésük az ifjúság körében az emberbaráti eszmékre, cselekvő jótékonyságra nevelés volt. A viszonylag rövid idő alatt megalakult Vörös Kereszt Ifjúsági Csoportok között vármegyeieket is találtunk. Cibakházán, Karcagon, Jászapátiban, Kunhegyesen, Szolnokon, Tiszafüreden, Törökszentmiklóson 1923. október 25. és 1924. március 17. között 9 Vörös Kereszt Ifjúsági Csoport alakult. 23 Az elsőket újabb csoportok létrejötte követte. Közéjük tartozott a szolnoki polgári leányiskola Vörös Kereszt csapata is. 1928. december 17-i ünnepségén a főispán és alispán kíséretében Albrecht királyi herceg a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tiszteletbeli elnöke is megjelent. 24 1938. november 16-án az Országos Vöröskereszt Egyesület Vármegyei választmánya újra alakult. Elnökévé Szapáry Gyula grófot, társelnökévé özv. Küry Albertnét választották. 25 A választást követően a vöröskeresztes tevékenység kissé felélénkült. Jótékonysági akciókat, rendezvényeket tartottak. 1940 áprilisától vöröskeresztes ápolói tanfolyamok kezdődtek. Sikeres záróvizsgával befejezett 6 hónapos tanfolyamok Karcagon, Jászberényben, Kisújszálláson, Jászárokszálláson, Jánoshidán, Jászapátin, Szolnokon és Törökszentmiklóson voltak. 26 A vármegye vöröskeresztes szervezeteinek, aktíváinak önzetlen munkája a II. világháború idején figyelemre méltó volt. A bombatámadásokat, szárazföldi csatákat követő mentési, egészségügyi és ápolói munkában tagjai, aktívái tevékenyen részt vettek. A szükség- és hadikórházak ápolói személyzetének nagy része vöröskeresztes aktivá volt. Emberbaráti tevékenységüket lelkiismeretesen, önzetlenül végezték. Adományokat, meleg ruhákat (érmelegítők, pulóverek stb.) gyűjtöttek, készítettek és ezeket szeretetcsomagban a fronton harcoló magyar katonáknak juttatták. Már a háború idején bekapcsolódtak az eltűntnek nyilvánított katonák keresésébe. Az egészségvédelmi munkát néhány évig fertőtlenítő gépekkel is segítették. Jelentőségük elsősorban a járványok idején és azok leküzdésében számottevő. A vármegyében 1920-ban 12 településen 12 fertőtlenítőgép működött. A fertőtlenítést 63 fertötlenitésre kiképzett szakember végezte. 27 Betegségek, gyógyító munka A gyógyító munkában az orvosok száma fokozatosan emelkedett: 1920-ban 10.000 lakosra 5,6; 1930-ban 9,4; 1938-ban 11,6 orvos jutott. A Magyar Ifjúsági Vörös-Kereszt jelentése az 1923/1924. tanévben kifejtett működésről. Bp. 1924. 16-19. A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt története, célja és szervezete. Bp. 1923. 4. SZMLKLir. 100/1927. Alispán 1928. évi negyedik évnegyedes jelentése. SZMLKLir. 100/1927. Alispán 1938. évi negyedik évnegyedes jelentése. SZMLKLir. 100/1927. Alispán 1940. évi második évnegyedes jelentése. SZML Alisp. ir. 9252/1920. 163
