Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A föld árának alakulása a Nagyatádi-féle földreform végrehajtása során / 131. o.
Tiszaszentimre 54 és Túrkeve 55 helységekben az ármegállapítást elhalasztotta. AJ A legelő ára: A legelő csak az 1920-as évek közepétől lett fontos osztási nem. Addig valahogy elhanyagolt területét jelentette a földreform végrehajtásának. Ez a magyarázata annak, hogy erre az időszakra meglehetősen kevés olyan ítélettel rendelkezünk, amely legelő áráról döntene. A 16.165/1923. számú O.F.B. ítélet a Dungyerszky-birtokból elvett legelő árát az 1924ben kiadott 21.560/1924. O.F.B. számú ítélettel állapította meg. E szerint 15 mázsa búza árában határozták meg egy kataszteri hold legelő árát, amit három év alatt három részletben kellett megfizetniük a jászapáti igénylőknek. Ezért még évi 8 %-os kamatot is kellett fizetniük. Az igénylők ezt a magas árat nem fizették meg és kérték annak mérséklését. 56 1925. február 22-én döntött Jászkisér község képviselőtestülete arról, hogy mennyi haszonbért fog szedni a legelő használatáért. 57 Rendelkezése 304,5 kat. hold legelőt érintett, amelynek haszonbérét a legelő minőségétől tették függővé a következők szerint: 215 kat. holdé 72 kg búza/kat. hold, 85 kat. holdé 95 kg búza/kat. hold, 4,5 kat holdé 134 kg búza/kat. hold. 58 Tiszainokán a legelő vételárát 18 mázsa Tisza vidéki búza budapesti tőzsdei átlagárában állapították meg kataszteri holdanként. Ebből 10 %-ot levonni rendeltek szállítási költség címén. A fennmaradó összeget hat év alatt kellett kifizetni úgy, hogy minden év október 10-ig a részlet befizetésre kerüljön. 59 Öcsöd község állattartó gazdáinak indítványára az 1928. év folyamán az 1927. március 30-án megkötött szerződés alapján a Harkányi- és Vigyázó-uradalmaktól megvett legelő árát mérsékelte az O.F.B. a következők szerint: a 600 P/kh-s árat 450 P/kh-ra, Uo. Tiszaszentimre község anyaga. 5 SZML Túrkeve jkv. 221/1922. kgy. szám. ' SZML Jászapáti jkv. 46. köt. 12/1931. kgy.szám. 3086/1931. közig. ikt. számú iratban a megnevezett O.F.B. jegyzőkönyvek A haszonbér megállapítása azért tartozott a községi képviselőtestület hatáskörébe, mert az O.F.B. magánosoknak, egyéneknek nem adott legelőt. Csak a községnek - mint erkölcsi testületnek - volt joga legelöt igényelni közbirtokosságnak, legeltető társaságnak. Az ítélet már ezek nevére szólt. Minden esetben a képviselőtestületnek kellett jóváhagyni a közbirtokosság, a legeltető társaság általjavasolt évi legelőhaszonbér összegét, amelynek területi egysége a "tehénjárás", "mamajárás" volt és ennek nagysága helységenként más és más volt, legtöbbször 1100 - 1600 négyszögöl között váltakozott. * SZML Jászkisér jkv. 1553/1925. kgy. szám. ' SZML Tiszainoka jkv. 59/1927. kgy. szám. 1927. szeptember 15. 141
