Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
TANULMÁNYOK - Vadász István: Mezővárosok lakosságának exogám házasságkötési kapcsolatai a Közép-Tiszavidéken a XIX. század közepén / 109. o.
Amint azt tapasztalhattuk, Tiszafüred és Mezőcsát környékén a vidéki házasságkötés átlagot meghaladó aránya igen intenzív településközi kapcsolatokra utal. A vizsgált időszakban Tiszafüred református és római katolikus lakossága 94 település lakóival teremtett házassági kapcsolatot. Ez a térségben tapasztalt legmagasabb érték. Összesen 20 olyan falu, mezőváros van, ahol a településenkénti házasságkötések száma meghaladja a 4,00 értéket. Ez a 20 hely adja a Tiszafüredre irányuló házasodási kapcsolatok 61,8 %-át (249). Ez egy igen stabil településcsoportot jelent. A közeli Tiszacsege, Egyek, Kócs-puszta, Tiszaörs, Tiszaigar, Tiszaszőlős, Tiszaszentimre, Tiszaörvény, Tiszabábolna, Tiszavalk, Négyes, Poroszló, Sarud, Tiszanana, továbbá a távolabbi Nádudvar, Eger, Andornak, Átány és Kunmadaras tartozik a legtöbb kapcsolatot létesítő települések közé. Valójában azonban mindössze 11 település házasságkötési kapcsolataiban van Tiszafürednek elsődleges jelentősége (Egyek, Tiszacsege, Tiszabábolna, Négyes, Poroszló, Sarud, Tiszaörvény, Tiszaszőlős, tiszaigar,, Tiszaörs és Nagyiván). Hét falu római katolikus vallású lakói, további négy pedig református népessége révén kötődik a központhoz, s szinte összefüggő övezetet alkotva hozzák létre a mezőváros házasságkötési vonzáskörzetét. Mezőcsát református vallású népessége 46 településsel teremtett házassági kapcsolatot. Ezek között 16 olyan falu van, amellyel 4,00 házasságkötés/település értéknél magasabb a kapcsolatteremtések száma. A mezőváros komplex házasságkötési vonzáskörzetét 12 település alkotja (Tiszakeszi, Tiszatarján, Igrici, Ároktő, Mezőnagymihály, Nemesbikk, Hejőpapi, Palkonya, Oszlár, Gelej, Mezőkeresztes, Tiszadorogma). Ezek a református felekezetű, vagy felekezeti többségű falvak szinte szabályos kört alkotva övezik Mezőcsátot. Heves, Kunhegyes és Poroszló 16 % körüli, vidékre irányuló házasságkötési aránnyal rendelkezik. Heves római katolikus vallású népessége 58, Kunhegyes református vallású lakossága 44, Poroszló református és római katolikus vallású népessége pedig 68 településsel került házassági kapcsolatba a vizsgált időszakban. Heves környékén a központba irányuló házasságkötési kapcsolatok 14 településen elsődlegesek (Pély, Tarnaszentmiklós, Kisköre, Hevesvezekény, Tiszanana, Kömlő, Erdőtelek, Kál, Tarnabod, Boconád, Tárnáméra, Tarnazsadany, Erk és Csász-puszta). A mezőváros házasságkötési vonzáskörzete ténylegesen "féloldalas", excentrikus elrendeződésű, mivel a jászsági települések házasságkötési kapcsolataiban Hevesnek már másodlagos, vagy harmadlagos jelentősége van - a viszonylagos közeli fekvés ellenére -. Kunhegyes 5-6 település lakossága számára jelent elsődleges házasságkötési célpontot (Tiszaabád, Kunmadaras, Tiszabura, Tiszaroff, Tiszaszalok és részben Kenderes). Ezek református lakosságú vagy református többségű települések, Tiszaszalok kivételével, ahol Kunhegyes éppen a kisebbségben lévők számára jelent házasságkötési célpontot. A felekezeti viszonyok ismeretében nyilván nem véletlen, hogy a közeli Tiszabő vagy Fegyvernek (római katolikus lakossága) nem létesített a házasságkötések révén településközi kapcsolatot Kunhegyessel. Poroszló környékén a települések kisebb intenzitással kötődnek a mezővároshoz, de a két felekezethez tartozó lakosság a házasságkötési kapcsolatok nyomán még így is 6 településsel tartott intenzív kapcsolatot (Tiszahalász, Átány, Egerlövő, Egerfarmos, Borsodivánka, Tiszavalk). Ez a hat falu alkotja a mezőváros 126
