Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

TANULMÁNYOK - Vadász István: Mezővárosok lakosságának exogám házasságkötési kapcsolatai a Közép-Tiszavidéken a XIX. század közepén / 109. o.

Mezöcsát (református) vagy Heves (római katolikus) környékén azt látjuk, hogy az említett mezővárosok felekezeti szempontból homogén környezetben helyezkednek el, s ez az előnyös fekvés nyilvánvalóan kedvezően hat a települések közötti párválasztási szokások alakulására is. A két mezőváros közelében fekvő, a központok népességének felekezetével azonos vallású falvak könnyen teremthettek házasságkötési kapcsolatot Heves vagy Mezöcsát lakosságával (Kunhegyes, Kunmadaras, Tiszafüred). Poroszló környékén kissé eltérőbb a helyzet, mivel az említett mezővárosok térségében változatosabb a települések népességének felekezeti megoszlása. A négy mezővárosban a református vallású népesség van többségben (Kunhegyesen és Kunmadarason a lakosságnak kevesebb , mint 1 %-a tartozik más felekezethez), de Poroszló vagy Tiszafüred szomszédságában már több, vallási szempontból homogén, római katolikus (pl. Örvény, Egyek, Tiszaörs, Nagyiván, Sarud, Tiszabábolna, Borsodivánka, Négyes, Kömlő, Egerfarmos) település található. Ugyanakkor a Tisza mindkét partján, Tiszaszederkénytől Tiszanánáig, illetve Tiszacsegétől Tiszaroffig néhány beékelődő, újonnan telepített, római katolikus vallású falu kivételével - a református felekezethez tartozó népesség alkotja a települések lakosságának többségét. A térség É-i részén, a Tisza bal partján, Polgár térségében sajátos helyzet alakult ki. A vallási szempontból 100 %-ig homogén (római katolikus), nagy határú, az egri káptalan uradalmi központjaként számon tartott mezőváros környékén minden településen a más felekezethez (elsősorban a reformátusok) tartozó népesség van többségben - a Tisza másik partján fekvő, csekély népességű Tisza/Hejőkürt kivételével -. Ezek után egyáltalán nem véletlen, hogy az exogám házasságok aránya éppen Polgáron a legalacsonyabb a hét mezőváros mezőnyében. A vidéki párválasztás számának, arányának alakulására a központtól való távolságnak is lényeges hatása van. A korabeli út- és közlekedési viszonyok ismeretében inkább 1,5-2,0 mérföld (= 13-18 km) távolságra tehetjük azt a szomszédos, de legtávolabbi helyet, amellyel még élénk,gyakori házasságkötési kapcsolattal rendelkezett egy-egy település. Ezek alapján az egyes központokhoz eltérő számú település sorolható. Az említett, optimálisnak tekinthető távolságon belül Mezöcsát környékén 18, Heves vidékén 16, Poroszló térségében 14-15, Tiszafüred környezetében 13, Polgár szomszédságában 10-11, Kunhegyes körül 7, Kunmadaras közelében pedig 5 település található. Az azonos társadalmi, vagy privilegizált helyzetben lévő csoporthoz tartozás tudata szintén hatással volt a házasságkötési térkapcsolatok alakulására (ÖRSI J. 1990.). Ezen tényező szerepe elsősorban a két szabad paraszti jellegű nagykun mezőváros (Kunhegyes, Kunmadaras) környékén figyelhető meg, hisz a nagyobb távolság ellenére mindkét központ igen élénk házasodási kapcsolatot tartott egymással, illetve a többi nagykun mezővárossal (Karcag, Kisújszállás, Túrkeve). Mezöcsát térségében azt tapasztaltam, hogy a mezőváros jelentékeny létszámú kisnemesi rétege igen élénk házasságkötési kapcsolattal kötődött a környező falvak (Tiszakeszi, Nemesbikk, Igrici, Gelej) azonos társadalmi státusú népességéhez. Ugyancsak jellemző, hogy Tiszafüred református vallású nemesi családjai gyakran kerültek házasodás révén kapcsolatba távolabbi vidékek nemesi famíliáival (Bereg, Máramaros, Sáros, Zemplén vármegyékbe tartozókkal). 114