Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A kunszentmártoni rév és híd története / 81. o.

Ismét komppal oldották meg a közúti közlekedés forgalmának pótlását. Az üzembehelyezett jármű 11 m hosszú 5 m széles volt, drótkötélen vezették át a folyón. Alacsony vízálláskor a komp helyett tutajhidat állítottak fel, a hajózási igényeknek megfelelően kialakítva, ami abból állt, hogy hajó vagy tutaj áthaladása esetén a hidat kinyitották. VASBETONHIDAK Az első vasbetonhíd Magyarországon az 1920-as években indult meg a vasbeton hidak építése, melyek a vasanyag megtakarítás szükségéből adódva háttérbe szorították a vashidakat. Jellegzetes elrendezés volt, hogy egy nagy medernyílást rácsos vasszerkezet hidalt át, az ártéri részen pedig vasbeton kerethíd épült. Ezt az elrendezést követi a Kunszentmártonnál épült és ma is álló vasbetonhíd, amely a régi faszerkezetű hidak helyén épült fel. A régi vasbetonhíd eredeti terveiből csak részletrajzok kerültek elő, így a tervezés pontos dátuma és a tervező személye nem állapítható meg. Az aláírások alapján csak feltételezhetjük, hogy a hidat DR. HAVIÁR Győző és munkatársai tervezték 1923-ban. A régi Körös-híd mederszerkezete három nyílású (26+34+25 m) alsópályás rácsos acélhíd. Az acélszerkezethez a város felőli oldalon egynyílású 15 m-es kéttámaszú négy főtartós vasbeton gerendahíd , míg a jobb parton 6 nyílású (15+20+15+15+20+15 m-es nyílásokkal) négyfőtartós vasbeton ártéri gerendahíd csatlakozik. A híd teljes hossza 211 m. A felsőszerkezet 4,8 m széles kocsipályája mindkét oldalán 0,6 m széles gyalogjárdával folytatódik. Az eredeti terveken a pályaborítás zórésvasas pályalemez. A vasszerkezet terveit a felrobbantott 36. sz. gyergyófalvi Maros-híd vasszerkezetének felhasználásával készítették. A híd újjáépítésének megkezdése pénzhiány miatt nehezen indult. Az első tervszerint a kivitelezés 200 millió koronába került volna, az infláció miatt azonban a korona értéke egyre romlott. Kunszentmárton saját forrásaiból még 1 milliárd korona hozzájárulást adott, így az építési munkák 1923-ban megindultak. Szeptember 18-án a munkálatokat a jobb parti mederpillér alapozásával kezdték meg. A pilléreket és a vasbeton-szerkezetek szerelési munkáit 1925. április 15-én fejezték be. Május 19-én kezdték el a mederhíd vasszerkezetének összeszerelését. Először a bal parti rész és az Istvánháza felé eső szerkezet készült el, végül a középső nagy ív felerősítésével fejeződtek be a hídszerkezet munkálatai. Szeptember 9-10 között elvégezték a próbaterhelést. 1925. szeptember 10-én került sor a híd megnyitására fényes ünnepségek között. Az ünnepély fénypontja volt, amikor Buday államtitkár az átadás szimbólumaként elvágta a korlátot alkotó nemzeti színű virágos szalagot és átadta a hidat Fazekas András főjegyzőnek. A hídon elsőként gr. Bolza József haladt át kocsijával. A hídSZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja ir. Komp.ir. Cs. 317. Hídépítő R. T. Tervtár. Bp. VI. ker. Andrássy u. 98. 94