Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A kunszentmártoni rév és híd története / 81. o.

vállalkozót — aki többek közt a szolnoki fahidat is építette — és felkérik, hogy készítse el egy uj híd terveit. Áprilisban ismét tárgyalások folynak Pesten a családdal. Egyezségre jutnak abban, hogy az új híd helyének kijelölése előtt megkeresik a Cs. Kir. Járási Kapitányi Hivatalt és engedélyt kérnek az építésre . A híd rossz állapota miatt ismét kompot kellett üzembe helyezni. A múlt század második felében az ország jelentősebb folyóin megindultak a rendszeres vízszabályozási munkák. Ennek következtében került sor a Körösön is új medrek készítésére. Kunszentmártonnál létesítették a VIII. sz. átvágást, mely szinte kettévágta a Tiszazugból jövő és a hídhoz vezető országutat. Az átmetszés felső része később kifejlődött és így lerövidítette a Körös hosszát. A hídhoz vezető utat elzáró másik rész nem alakult ki. A századfordulón készült térképen feltűnik még az átmetszés és általában két híd jelölése látható. A Körös mai medrén a nagy híd, az új medren keresztül pedig egy kisebb híd rajzát örökítették meg. Az utóbbit az átvágás befejezésekor építették. Újabb fahíd építése 1876-ban már nem lehetett tovább halogatni a híd újjáépítését. A Földváry családdal már nem folytak egyeztetések a hídépítés ügyében, így feltételezhetjük, hogy a híddal kapcsolatos építési, fenntartási és jövedelem szerzési jogok teljes egészében Kunszentmárton birtokába jutottak. Még az év folyamán MOLNÁR József ácsmesterrel terveket készíttetnek egy új hídra. Molnár a régi meder felett egy 10 cölöpön nyugvó 60 öl (113,4 m) hosszú és 4 öl széles (7,5 m) gerendahidat tervezett. 1876. augusztus 25-27 között tanácskozást rendeztek Kunszentmártonban az új híd építése ügyében. Hídépítési bizottságot alakítottak az építéssel kapcsolatos ügyek lebonyolítására. A gyűlésen döntést hoztak, hogy a régi meder felett építik meg a Molnár által tervezett nagy hidat, az útszakasz folyamatosságának biztosítására pedig a VIII. sz. átmetszésen is felépítenek egy kishidat. Az építési munkálatok elvégzésére a kor szokásainak megfelelően pályázatot írtak ki, melyet NÉMET József és RÓZSA Ferenc szentesi vállalkozók nyertek meg. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium megadta az engedélyt a hídépítésre, így a munkálatok 1882. máj. 19-én elkezdődtek és november 28-án már átadták az elkészült hidat a forgalomnak. Az építés összes költsége 31775 Ft - ebből a vállalkozók részére kifizetett munkadíj 24971 Ft - volt.

42 A híd vámszabályzata 1884-ben lépett életbe.

43 39 Uo. 118/1855. 40 SZML Tervtár V.5. 41 SZML Kunszentmárton ir. Tanácsülési jkv. 40/1876. 42 SZML Kunszentmárton ir. Képviselőtestületi jkv. 143/1882. 43 Uo. 126/1882. 91