Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Selmeczi László: A dobolási hirdetmények néprajzi adatai Törökszentmiklós paraszti állattartásáról (1818-1830) / 55. o.

alatt juhokat a tanyák között tartani legeltetni nem szabad, mind addig mig fel nem fagy, mert a vetésekben kárt tesznek, dobolták ki 1820. november 5-én. A közlemény azt bizonyítja, hogy hosszabb ideig tartó fagy esetén megengedett volt az őszi vetések juhokkal történő legeltetése. A juhok értékesítését az elöljáróság szervezte. Az ezzel kapcsolatos hirdetmények az alkuról általában már mint befejezett tényről tudósítanak, s inkább a technikai tudnivalókat közlik, azt ti., hogy mikor, hová, s milyen fajta eladó juhot kell hajtani. Bár egy esetben arra is volt példa, hogy az alkuba a juhos gazdákat is bevonták. 1821. április 23-án azt dobolták ki, hogy Ezen az héten Szerdán minden emberséges Magyar és Birge Juhos gazdák délután két órákkor Személlyessen jelennyenek meg, az alku végett a Kereskedővel a Városházánál. Az eladott kosokat, ürüket és meddő juhokat általában július hó folyamán hajtották el a kereskedők, ritkán ugyan, de volt példa más időpontra is. így 1818-ban a magyar és birge kosok, valamint az ürük egy részét eladták júliusban, majd egy szeptember 13-i hirdetmény ismételten arról tudósít, hogy a Magyar meddő Juhok elkőltek párja 16 f(pn)nton, ugy a Magyar ürük is, a kinek tehát eladó van, holnapután Kedden reggel a város kertjében hajtsák be a juhaikat. 1820-ban csak augusztusban tudta az elöljáróság a kosokat, az ürüket és a meddő juhokat eladni. 1829ben Júliusban is és augusztusban is adtak el juhokat, de szeptemberben újra hirdetniük kellett, ugyanis Ketskeméti Betsületes Kereskedők vágynak itten, ürüket és kosokat kívánnának venni, a kinek volna még eladó, jelentsék magokat a Város Házánál. 96 A kereskedők a juhokat 1818-ban és 1819-ben a város kertjében, 1820—1830 között a város háza udvarán vették át. Erre az alkalomra a kereskedő igényének megfelelően ide hajtották fel a magyar, vagy a birka, vagy mindkét kos nyájat, s ezenkívül a gazdák saját nyájaikból is ide kellett hajtsák eladó juhaikat. Ezt egy 1821. július 22-i hirdetmény a következőképpen adta tudtára mindenkinek: Csütörtökön el fog érkezni a kos kereskedő, azért minden gazda akinek tsak kossá vagy ürü je fog lenni személlyessen a Város házánál meg jelennyenek, a nyájjat tartó gazdaság a maga társainak és pásztorainak adjanak hírt, hogy azok is a kezek alat lévő ürüit, és kossait szin azon napra hajtassák be a Város Istállója udvarába, az el adás végett. A kereskedők által megvásárolt juhokat vásárokra hajtották el, legalábbis erre kell következtetnünk az egyetlen olyan hirdetményből, amelyben arról is szó esik, hogy milyen esemény előtt hajtják el az állatokat. Az Ürük és Kosok elvagynak adva ... az első hajtás lészen Túri vásár előtt egy héttel a 2dik Pesti vásár előtt egy Héttel.

91 Ezt bizonyítja egy 1819. december 19-i hirdetmény is. A vetéseken ámbár fagyos idő van is senki a juhokat ne bátorkodjon legeltetni, mert mikor lágy idő van is akkor is osztán reá eresztenek s kárt tesznek. A megvásárolt juhokat júliusban hajtották el a településről 1818-ban, 1819-ben, 1821ben, 1822-ben, 1823-ban, 1824-ben, 1826-ban, 1829-ben és 1830-ban. 1829. szeptember 13-i hirdetmény. 1822. június 23-i hirdetmény. 74