Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Selmeczi László: A dobolási hirdetmények néprajzi adatai Törökszentmiklós paraszti állattartásáról (1818-1830) / 55. o.

azokat a területeket, amelyeket kaszálónak hagytak meg. Pl. 1820. április 16-án többek között ezt is közzétették: Holnap a tilalmasok mindenütt kihánt sikoltatnak a Csőszök által, azért közhírré tétetik, hogy akinek jószága a kaszállóban találtatik minden darab két garasért adatik ki. Az is előfordult, hogy egy-egy nagyobb áradás elborította a legelőt, legalább is erre utal az az 1830. április 4-i hirdetmény, amely mindenkivel tudatja: Mind a Szelid mind a Szilaj Ménes holnap ki verődik a rétre, úgy mind a két Gulyás a rétre a maga hejére ki áll míg az árvíz onnan ki nem szorítja. Hogy a rétre nemcsak a legeltetés, hanem a szénagazdálkodás miatt is nagy szükség volt, nagyszámú hirdetmény bizonyítja. A tárgyalt időszakból 15 olyan hirdetményt gyűjtöttünk össze, amely a réten történő legeltetést tiltja. A rét, a kaszáló általában májustól szeptemberig—októberig minden Féle jószágtul Tilalmas volt, ebben az időszakban onnan mindenféle marha kitilalmaz tátik. Emellett A Rétrül a jószágnak a szájábul senki a Gaszt hordani ne bátorkodjon. A réti gazba senki sem bátorkodjon jószágait szabadon el ereszteni hogy másoknak kárt (ne) okozzon Ugyanis: Tapasztaltatván, hogy némeljek a Város kiosztott kaszállóiban, lovakkal, kotsival együtt mennek, ottan lovaikat szabadon elbotsátván, több Lakos társainknak szánt szándékkal kárt tétetnek, ezennel köz hírré tétetik, hogy senki semmi szín alatt járó jószággal oda mind addig ne bátorkodjon menni, míg éppen onnan a szénáját nem hordja akkor is pedig a jószágát szabadon el ne botsássa, hanem kösse a szekeréhez. Külömben az ezen parantsoht ellen vétők, a kár megtérítésén kívül, testbéli büntetéssel is példásan meg fognak büntetődni. A tilalom feloldására egy 1829. augusztus 9-i hirdetmény a következőképpen utal:Mhelyt a be hordás ideje meg szűnik a rét azonnal el fog osztódni. A rétet kétszer osztották el, először június—júliusban, másodjára pedig ősszel. Az urbáriális kaszáló rét mellett az elöljáróság, minthogy a város céljaira is tartott állatokat, külön a város részére is kiielölt, elkülönített kaszálót. Ez volt a város rétytye, amelyen a kaszálást és összehordást követően a város bogijai állottak." A szénagyűjtés munkafázisaiba és eszközeibe nyújt bepillantást egy 1822. június 9-i hirdetmény. A kik még nem voltak kaszállni a 3dik Tizedből Kalaposon a Városnak, holnap kiálljanak kaszállni: a kik pedig már ott kaszálltak, villával és gerebljé18 A hirdetmények kelte: 1818. június 7., július 5.,1819. június 20., 1820. július 16., augusztus 27., 1821. május 20., június 17., július 1., 1823. június 8., augusztus 10., 1824. május 9., 1826. május 7., 15., július 16. és 1829. augusztus 9. 1" 1818. július 5-i hirdetmény. 2U 1820. augusztus 27-i hirdetmény. 21 1821. július 1-i hirdetmény. 44 A mezővaros külön állatállományáról egy korai, 1774-es adat all rendelkezésre. Ekkor 15 lova, 41 szarvasmarhája, 15 sertése, 2 kosa, 97 anyabirkája és 35 báránya volt a városnak. TÖTH S. é.n. 87. 23 1823. június 8-i és 1826. július 16-i hirdetmény. 62