Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: A Heves megyei Tisza-szakasz változásai 18-19. századi térképek tükrében / 31. o.

Az öt Tisza-térkép összevetése, elemzése Az 1. ábra az I. és a II. katonai felvétel Tisza-szakaszának összevetése. A két felvétel között eltelt idő 70-80 év. Az I. katonai felvétel a Tisza szabályozás előtti medrét rögzítette. A Tisza és környéke nem sokban különbözött attól, melyet még őstájnak nevezhetünk, s amelyet a társadalom csak kis mértékban alakított át. A meder vízszintes irányú változásait a különböző korokban készült térképek partéleinek össze7 1 rajzolásával állapítják meg. Az egymásra vetítés az azonos fixpontok lehetőség szerinti megkeresése után, minden esetben következetesen történt. Fixpontnak a telepü7 ? lések templomainak térképi helyét vettük. A biztonság okáért egy utólag bejelzett azonos hosszúsági és szélességi kört is jelöltünk minden ábrán, melyet igyekeztünk a legpontosabban elhelyezni minden összevetésre kerülő, azonos méretarányra hozott Tisza-térképen. Ugy éreztük, hogy ez a biztosíték arra az esetre, ha a fixpontok nem 7 1 szolgálnák teljes biztonsággal az összehasonlíthatóságot. Maga a meder ÉK DNY-i irányú. Az I. katonai felvételen láthatunk lefűződés előtti állapotot, a II. katonai felvétel pedig már a természetes eredetű lefűzödést is rögzíti. A megye legészakibb és legdélibb pontjánál, Tiszafüred felett és Pély alatt a két térkép készítése közötti intervallumban a túlfejlődött kanyarulatok lefűződését rögzíti a partélek össze rajzolása. Az elemzést északról dél felé végezve avatatlan szem is hosszváltozást vehet észre. Ahogy a kanyarok görbületi élessége fokozódik, úgy növekszik a kanyarulat ívhossza. A Tiszaszőlős--Tiszaderzs közötti cserőközi kanyarulat, valamint az abádi nagykanyar I. és II. katonai felvétel közötti különbsége a " 7 ^ kanyarulat enyhe „lecsúszását , illetve módosulását mutatja. Az oldalirányú változás 50-200 m közötti értékeket mutat. A kanyarulat haladása 1 50—200 m közötti. A kanyarulatoknak a lefolyás irányába történő elmozdulása enyhén, de meghaladja az oldalirányút. Figyelembe kell venni, hogy a kanyarulat eltolódásának üteme csak bizonyos értékig emelkedő tendenciájú, ameddig a centrifugális erő növekszik (növekvő ívhossz-csökkenő esés). Külön szeretném tárgyalni a Kisköre alatti kanyart. Az I. katonai felvétel, 11 MIKE K. 1991. 409. 72 Ezeket a helységek neve mcliett ,,X"-el jelöltük, az egyéb, de jelöletlenül hagyott helységeket csak a jobb tájékozódás kedvéért írtuk ki. 73 ' Az ábrák közepén latható ,,szálkereszt" ez, melynek áttetsző lapon a Tisza-szakasz iixpontok mentén történő összeillesztése után fedniök kellett egymást. Ellenkező esetben az összevetés eredménytelen, melyre később látunk példát. SOMOGYI S. 1974. 31. Lényegében azonos az intervallum a Duna sárközi szakaszán végzett elemzésével. Itt egy éles kanyarulat 70 év alatt jutott el a természetes le tűz ödéséig. A túlfejlődött kanyarulatok árvizek során szakadnak át, ekkor keres magának új utat a folyó. Az elhagyott mederrész a morotva. A kanyarulat fejlődés függ a meder anyagától, a mozgatott hordalék mennyiségétől és szemcscnagyságától, valamint az esésviszonyoktól. 40