Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

ADATTÁR - Kálniczkyné Katz Veronika: Egy víziút történetéhez / 341. o.

Ha nem is adunk mindenben hitelt a mendemondáknak, egyesek a Csörsz árkát tekintik a DTCs előzményének. A Duna—Gödöllő-Jász-fényszaru—Ároktő—Tisza vonalú ,csatorna nyomai megszakításokkal ma is megtalálhatók, sőt bizonyos részén a Gyöngyös patak vize is benne folyhatott. 1715-ben báró Dillner Althen Ferenc Szolnok város parancsnoka felterjesztésében előadta, hogy a kerületéhez tartozó tizenhat vármegye lakosságával három hónap alatt megvalósítható lenne a Csatorna Pest és Szolnok között. Fontos lenne a hadászati jelentősége, ezenkívül az erdélyi sószállítás úgyszólván ingyenessé válna, Máramarosból olcsón lehetne fát szállítani, „a temérdek tiszai hal" a pesti piacra kerülne stb. A bécsi udvari kamara válasza: a kérdést először szakértőknek kell megvizsgálniuk. 1722-ben belga mérnökökkel szabályozási terveket készíttettek, ennek részeként a DTCs-t is vizsgáltakra Vác Szolnok, a Pest-Szolnok és a Kalocsa-Zombor-Szabadka nyomvonalon - ez utóbbi a Ferenc-, ill. Ferenc-József-csatorna elődjének tekinthető, amely azonban csak 1802-ben valósult meg. Ez a maga korában — a szuezi csatorna megnyitásáig — a világ legnagyobb méretű csatornája volt (650 tonnás hajók is járhattak rajta). 1723-ban törvényjavaslat született a folyók hajózhatóvá tételéről és a hajózó csatornák építésének megkezdéséről (a törvényjavaslatot az Országgyűlés nem tárgyalta). 1772-ben az árvíz után Mária Terézia holland mérnökökkel készíttetett részletes terveket. 1783-ban II. József megbízása alapján F.I. Maire francia mérnök részletes DTCs terveket készített a Birodalom egészére, ennek részeként a Pest-Sajó-torkolati és a Pest-szegedi nyomvonalon. 1789. július 20-án SCHÖNSTEIN Ferenc udvari tanácsos Pest-szolnoki csatornára tett javaslatot : az egyik változat szerint a csatorna a Rákos, a Galga és a Zagyva völgyében haladt volna, míg a másik szerint Ceglédet érintve a Gerje völgyében haladt volna. Az Országos Építési Igazgatóság másodigazgatója Sax Zakariás, és a mellé rendelt Ballá Antal, Pest vármegye földmérője azonban — aki a Duna—Tisza közét tüzetesen ismerte — egészen más nyomvonalú terveket készített. 1790-ben II. Lipót az 1790:67. törvénycikkel elrendelte a hajózási ügyek tanulmányozását a közkereskedelem előmozdításának és sokféle akadályainak elhárí1 2 tására. 1791. május 12-én bemutatták a Helytartótanácsban Ballá Antal időközben 5 A Csörsz árkára lásd: Vízügyi Közlemények, 1941. 162. Vö. Régészeti Füzetek, 1961.; Természet Világa, 1969. 409, 550. Lásd: 2.sz. jegyzet. 7 FODOR F. 1957. 136. o SAJÓ Elemér: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása érdekében és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában. Bp. 1930. 18. 9 ZAWADOVSZKY Alfréd: Magyarország vizeinek statisztikája. Bp. 1891. 219. Mesterséges víziutak létesítésének programja Magyarországon. Bp. 1908. Lásd: 7. sz. jegyzet. 12 LAMPL H. - HALLÓSSY F. 1947. 4. 345