Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Adatok, megjegyzések a redemptus-irredemptus viszony értelmezéséhez a Jászkun Kerületben / 9. o.

teles 50 pénzre, egy köteles egy for, 2 köteles 2-re, 3 3-ra, 4 4-re, ha pedig a Szolga vét 25 páltzákra engedellem nélkül fog büntettetni". Általában megfigyelhető, hogy a redemptusokat inkább - anyagi okokból is — pénzfizetéssel, esetleg áristommal sújtották, míg az irredemptusoknál a megszégyenítőbb pálca, vagy kivezettetés volt a jellemző. A redemptus gazdák méltóságának, tekintélyének megtartására a jelek szerint tudatosan ügyeltek. Kunszentmártonban 1761-ben a bíró parancsára meg nem jelenők közül az irredemptusokat 25 pálcára, a redemptusokat egy forintra büntették. Karcagon az őszi vetésben legeltető birtokosokat 4 forintra, míg a birtoktalanokat 25 pálcára büntették. Ugyanakkor bizonyos pénzbeli, vagy anyagi vonzatú díjaknál, büntetéseknél megfigyelhető az irredemptusok súlyosabb terhelése. Lacházán 1765-ben a pipások közül a redemptusok 15, míg az irredemptusok 24 krajcár fi117 zetésére lettek kötelezve. Szabadszálláson 1791-ben az alattomban szőlőket fogott személyekről határoztak. A tanács elrendelte e földek legelőkké történő visszafordítását , s rögzítette az engedetlen redemptusok munkájuk értékének felét, míg 1 1 Q az irredemptusok harmadát nyerjék vissza. Tudatosan törekedtek a Kerületekben a ruházat státusjelző szerepének megőrzésére, s részletesen szabályozták a nem redemptus rétegek ruházkodását. így tilos volt számukra a rövid ing, a széles nyakravaló, a sarkantyús csizma, a gyolcs ing, míg a szolgálóknál a redemptus asszonyokra jellemző viselet, a selyem, vagy teveszőr pruszlik, arany és ezüst paszomány, a selyem és török kendő. 1823-ban a szabadszállásiak panaszkodtak, hogy a „tsellédek, különösen a Szolgálóknak öltözetben való Luxusa itt is tapasztaltatik". Emiatt kérték a Kerületek mielőbbi szabályozását. Eltérések voltak még a kocsmai és a bolti hitelezéskor is. Félegyházán az első gazdának 3, a másodiknak 2 forintig lehetett a kocsmában hitelt adni. Ha az adós nem fizetett, a tanács segített a tartozást behajtani. A boltban a tehetős gazdának 3, míg a 1 j 1 többinek 1 forintig hiteleztek. Sok esetben még a temetkezés egyes szokásait is a társadalmi ranghoz mérték. Kunszentmártonban 1817-ben kimondták, hogy „1—o Nagy harang csak a redemptus öreg halottnak húzatik meg; 2—o Irredemptus öreg halottnak csak a második harang; 3—o Redemptus gyermekének a második harang, 114 SZML Jászberény, tan. jkv. 1754. szept. 15. 196. 115 DÓSA J. - SZABÓ E. 1936. 65. 116 BELLON T. 1973. 68. 117 GYÁRFÁS I. 1883. 43. 118 BKML Szabadszállás, tan. jkv. 1791. márc. 21. 345. és márc. 25. 350. 119 BÁNK1NÉ MOLNÁR E. 1992. 66. 120 BKML Szabadszállás, tan. jkv. 1823. apr. 5. 113. szám. 36. 121 BÁNKINÉ MOLNÁR E. 1992. 66. 11