Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Mohács előtti oklevelek Külső-Szolnok vármegye történetéből 1330-1526 / 247. o.

BENEDEK GYULA MOHÁCS ELŐTTI OKLEVELEK KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL 1330-1526 I. A jelenlegi oklevélválogatás három évszázadon átívelve, kb. kettőszáz évet fog át Külső-Szolnok vármegye történetéből. Közülük az első öt a nemesi várme­gye kialakulásának kezdeti időszakából, a továbbiak pedig a már kialakult neme­si vármegyerendszer ún. klasszikus időszakából nyújtanak további ismereteket a téma iránt érdeklődőknek. Más kiinduló pontból nézve az oklevelek összetételét, az első tíz abból az időszakból származik, amikor a vármegye még nem képezett földrajzi egységet, és egymástól kb. 130 kilométerre eső két - közép-tiszai és ke­let-magyarországi — közigazgatási részből állt. A további huszonhárom oklevél vi­szont egészen bizonyosan azt az időkört fogja át, amikor Külső-Szolnok vármegye már csak a Közép-Tisza vidékére — annak egy részére — terjedt ki, mert a volt ke­let-magyarországi része Közép-Szolnok vármegye néven önállósult. A közlés alapját most — a korábbiakkal ellentétben — nem az évszázadonkén­ti időkör képezte, hanem ezen túllépve három szempontot igyekeztünk érvényesí­teni. A legalapvetőbb szándékunk az volt, hogy olyan okleveleket közöljünk, ame­lyek nyomtatásban még semmilyen formában és semmilyen nyelven — sem latinul, sem magyarul — nem jelentek meg. Ezt jórészt sikerült teljesíteni, mert a harminc­három oklevél közül teljes szöveggel csak négy (1., 2., 4. és 30.), kivonatos ismer­tetéssel hat (7., 8., 11., 15., 16., 24.) jelent meg. A további huszonhárom eddig is­meretlen, új forrás. A másik nagyon fontos célunk volt, hogy minél több olyan do­kumentum váljon ismertté, amelyet Külső-Szolnok vármegyének, vagy az ispánjai, vagy az alispánjai és szolgabírói adtak ki. Vállaltuk ezt akkor is, ha ez más vonatko­zásban aránytalanságot okozott. Például Nagypóval kapcsolatban négy oklevél (17., 18., 19., 21.) is kiadásra került, mert mindegyiket más és más alispán adta ki. Ösz­szesen tizennégy ilyen dokumentum van, amelyekből eddig ismeretlen nevű, vala­mikori megyei vezetőszemélyiséget ismerhetünk meg. A sorozat kialakításának harmadik alapelve a hézagpótlás volt, homályban maradt időkör, területi egység, igazságszolgáltatási eljárás stb. vonatkozásában. Ezt a célt csak igen hézagosan tud­tuk teljesíteni. Továbbra is fennáll a forráshiány — csak a közép-tiszai rész tekinte­tében - az egész XIV. században, valamint 1427 és 1450 között, amikor Branko­vics György szerb fejedelem és magyar nemes - eddig nem pontosan ismert - ha­talmi befolyással bírt a megye életére. Az oklevelek jellemzéséről néhány megjegyzés. Információik megbízhatóknak 247

Next

/
Thumbnails
Contents