Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: A tankötelezettség teljesítése néhány tényezőjének és összefüggéseinek változása Jász-Nagykun-Szolnok megyében az általános iskolák l. osztályaiban az 1980-90-es évtizedben / 225. o.

tétlenül jelentékenyen csökkenti az osztályismétlést. A többszörös korrelációs együttható felbontásának elemzésétől már eltekintek. Az az előzőek mintájára volna végezhető, de az érintett ellentmondásos eredményeket természetesen ez az elemzés is kihozná. Látható, hogy a (2) és a (4) regressziós egyenletekben sem fordul elő az iskolaéretlenség miatt óvodában maradtak arányának változója; az (1) és (3) egyenletekben viszont még szignifikáns szerepe volt. Ez kifejezi, hogy 1985-re sikerült kiküszöbölni az iskolák — óvodák munkájából egy afféle szubjektív szigort, mely egyes településeken jellemzővé tette az iskolaérettség és a tanulmányi eredmény minősítése szigorának vagy liberalizmusának apedagógikus együttjárását. Nem vigasztaló azonban, hogy ez az óvodában visszamaradtak aránya növekedésével valósult meg, amint azt az 1. sz. táblázat 2 utolsó sora mutatja. 2. 3. Az előzetes óvodáztatás függése a többi változótól Már a 2. részben említettem az 5. sz. táblázat alapján, hogy 1980/81-ben az előzetes óvodáztatást még igen csekély mértékben (közel 30 %-ban) determinálta a többi 8 változó. Ez abban is kifejezést nyert, hogy a változó-csökkentéses eljárással sem találtunk 2 olyan változót, melyek külön-külön kellő szignifikanciával meghatározták volna az x.-et. E tekintetben tehát meg kell elégednünk az 1. részben tárgyalt egyváltozós összefüggésekkel (3. sz. táblázat). 1985-ben viszont már volt olyan 4 változós regressziós egyenlet, mely tényezőnként és együttesen is p = 0,5 %-os szinten szignifikáns összefüggést adott. Az előző részek fejtegetéseihez hasonlóan kaptam azt a végeredményt, hogy az első osztályokban az előzetes óvodáztatás mértékét pozitívan legjobban a cigány gyermekek óvodáztatása befolyásolja. Fékezője viszont a jó óvodáztatási mutatónak, ha a településen sok a cigány gyermek. A sok osztályismétlő alacsony előzetes óvodáztatást indukál. Itt is volt egy meglepő eredmény, miszerint a sok cigány osztályismétlő is növelőleg hat az osztály előzetes óvodáztatási mutatójára. Az is látszik azonban, hogy ez a meglepő eredmény már lényegileg ismétlése a 2. 1. rész egyik meglepő eredményének. A cigány tanulók előzetes óvodáztatása már 1980-ban is négyváltozós, tényezőnként és együttesen is p = 0,5 %-os szinten szignifikáns, 81 %-os determináltságú regressziós egyenletre vezetett. Az eredmény majdnem triviálisnak mondható. Ahol több a cigány tanuló és az átlagosnál magasabb az előzetes óvodáztatás, valamint kevesebb a cigány osztályismétlő és a cigány iskolaéretlen, általában ott magas a cigány fiatalok előzetes óvodáztatása. A cigány tanulók előzetes óvodáztatása mint eredmény változó 1985-ben is 4 változós, tényezőnként és együttesen p = 0,5 %-os szinten teljesen szignifikáns 95 %-os determináltságú (!) regressziós egyenletet eredményezett. A cigány tanulók aránya bizonyult a leginkább növelő tényezőnek. Ezen kívül az előzetes óvodáztatási mutató és az osztályismétlési mutató magas volta is a cigány óvodáztatást növelte. Az utóbbi összefüggés meglepő, de ezzel is találkoztunk már más változatban a 2. 2. részben. Az is igazolódott, hogy minél több a cigány osztályismétlő, annál alacsonyabb általában az előzetes cigány óvodáztatás. 242