Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Adatok, megjegyzések a redemptus-irredemptus viszony értelmezéséhez a Jászkun Kerületben / 9. o.
tátik". 87 1779-ben a kerületi közgyűlés a félegyházi irredemptusok kérésére eltörölte a szőlők utáni heteddézsmát, s a helyébe taxa kivetését rendelte el. Az indoklás szerint a „Dézmálásnak usussa akár mely szer alatt ezen Nemes Districtusokban sine praejudico úgy sem subsistálhat, küllőmben is az illy étén módok az Impopulatiót is hátráltatnák, azért is Feliegyházi Tanáts in forma Terragy ellaborállyon proportionalt repartitiót" 88 Ugyanakkor pl. Lacházán már e rendelkezés előtt is az irredemptus lakosok termett boraik után akónként 2-2 garast fizettek a település pénztárába. Kunszentmártonban 1780-ban az irredemptus szőlők minden lánca után 15 krajcár behajtását rendelték el. Ekkoriban már jól adatolható az osztandó új szőlők árának - házhelyekhez és kertekhez hasonló - eltérő megállapítása is, ami együtt járt azzal, hogy lassanként már a redemptusoknak sem adtak ingyen szőlőföldet. így Kunhegyesen 1791-ben a redemptusoknak 51 krajcárért, az irredemptusoknak pedig dupla áron, 1 forint 42 krajcárért osztották a szőlők ölét, 91 míg 1793-ban Halason a szőlők közötti kimaradt köztes földek ölét fél, illetve másfél dénárért. A Kiskunságban az 1794/1795-ös terragium körüli viták az irredemptus szőlők megadóztatásának kérdését is fölvetették. Lacháza szerint egykor szokásban volt az irrdemptusok borainak akóiról 6-6 krajcárt beszedni, s ezt a tervet Szabadszállás is támogatta. (E szokást réginek mondták, ám megjegyezték, hogy már rég nem gyakorolták!) Ugyanakkor Félegyháza ehhez hozzáfűzte, hogy ott régebben minden 20 négyszögöl szőlő után 1 dénárt fizettek az irredemptusok, s így mások sem róhatnak ki ennél többet. 3 Végül a kerületi közgyűlés 1795. április 13-án megújította azt a régebbi végzést, amely szerint minden 10 négyszögöl szőlő után az irredemptusok 1 dénárt kötelesek fizetni a beneficiális kasszákba. Ugyanakkor azonban pl. Halason a birtoktalanok később is a bortermés alapján adóztak, akónként 6 krajcárt. Ezt a módszert ugyanis a kedvezőtlen, homokos talaj miatt sokkal igazságosabbnak tartották. 1809-ben Kunhegyesen az irredemptusok kirekesztésével osztottak új szőlőföldeket, de immár a birtokarány szigorú figyelembe vételével. így meghatározták, hogy a „mostani Kender föld osztasson szőllő földnek, ölét 25 frtjával számítva ... oly proportion Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunhalasi Részlege (Továbbiakban: BKML KKHR) Kiskunhalas, tan. jkv. 1763. t'ebr. 9. 284-285. 88 BKML KKFR Kiskunfélegyháza, tan. jkv. 1779. nov. 9. 3. szám. 134. 89 PML Kiskunlacháza, tan. jkv. 1779/1780. 26. 90 SZML Kunszentmárton, tan. jkv. 1780. nov. 25. 5. szám. 117. 91 SZABÓ L. 1966.43. 92 BKML KKHR Kiskunhalas, tan. jkv.1793. máj. 17. 259. szám. 81. 93 BKML Szabadszállás, tan. jkv. 1794. okt. 1. 99. szám. 143.; Uo. 1795. ápr. 30. 220. szám. 219. 94 GYÁRFÁS I. 1883.36. 23
