Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: A tankötelezettség teljesítése néhány tényezőjének és összefüggéseinek változása Jász-Nagykun-Szolnok megyében az általános iskolák l. osztályaiban az 1980-90-es évtizedben / 225. o.
tanulók aránya, ott a településen elég nagy valószínűséggel van (nincs) cigány tanuló. Azokat az együtthatókat, amelyek csak az 1980/8l-es és az 1985/86-os adatok alapján állnak rendelkezésre, a bizonytalan tendenciák miatt nem tárgyalom, de felhívom arra a figyelmet, hogy ezek is érdekes összefüggéseket takarnak. Néhány megállapítást azonban meg kell fogalmaznunk. Igen feltűnő az egész negyedik oszlop és 4. hármas, Ül. kettes sor, mely szinte teljesen negatív együtthatókból áll. Ez azt jelenti, hogy amely települések első osztályaiban pl. sok a korábban óvodába járt tanuló, ott egyidejűleg többnyire kevesebb az osztályismétlő, a veszélyeztetett, a cigány osztályismétlő, a cigány tanuló, az előzetesen óvodáztatott cigány tanuló és az iskolaéretlenség miatt óvodában visszamaradt cigány tanuló. (A nem szignifikáns együtthatók eseteit nem említettem meg, bár az együtthatók ott is negatívak.) Ezt — jelentőségénél fogva érdemes fordítva is megfogalmazni: ahol sok az első osztályokban az osztályismétlő, a veszélyeztetett, a cigány osztályismétlő, a cigány tanuló, a korábban óvodába járt cigány tanuló, ott többnyire viszonylag kevés gyermek járt összességében korábban óvodába. Ez egyértelműen utal bizonyos hátrányos tanulói rétegek óvodától való tartózkodására. (Kár, hogy a veszélyeztetettek fontos tankötelezettségi adatait nem kezeli kiemelten a szokásos tanügyi statisztika!) Az előbbi konzekvenciák egyrészt aláhűzzák az óvodáztatás többoldaiű jelentőségét, másrészt elgondolkodtató problémákat is felvetnek. Hiszen ezen összefüggések mögött pl. az húzódik meg, hogy azokon a településeken, ahol az első osztályokban sok a cigány, a veszélyeztetett tanuló (és így viszonylag természetes, hogy aránylag sok cigány óvodás is van közöttük), amelyek tehát hátrányos szociális összetételű településeknek tekinthetők, ott többnyire még mindig nem elég általános az óvodáztatás, gyakori az attól való húzódozás. Az első osztályok sajátos szociális összetétele vagy éppen a tárgyi feltételek hiánya miatt - de gyakran ezek együttes eredményeként — ez azzal a következménnyel jár, hogy az első osztályokban sok az osztályismétlő, köztük a cigány osztályismétlő is. Látható, hogy a 3. sz. táblázat teljes szöveges kielemzése még hosszan folytatható volna. Ám - bármilyen érdekes következtetésekre adna is ez módot — ez az írást jóval terjedelmesebbé tenné. így a továbbiakban csak a legjellemzőbb összefüggések kiemelésére szorítkozom. Lényeges összefüggés van az x8 és x9 változók között is (0,607 illetve 0,764). Ez azt jelenti, hogy egy-egy településen az iskolaéretlenség miatt óvodában visszamaradtak arányát eléggé meghatározza a visszamaradt cigány iskolaéretlen gyermekek aránya. Sajnos az együttható növekedése e tendencia erősödésére utal. Ezek természetesen magas szinten általánosított, elvont összefüggések. Ám a konkrét településenkénti statisztika pontosan megadja azokat a helyeket, ahol ezek a kedvező vagy kedvezőtlen kapcsolatok fennállnak. Érdemes azonban elkészíteni az ún. determinációs együtthatók 8 táblázatát is. Ezek a korrelációs együtthatók négyzetei, melyek %-ban jellemzik a kapcsolat szorosságát (4. sz. táblázat). Uo.299. 232
