Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: A tankötelezettség teljesítése néhány tényezőjének és összefüggéseinek változása Jász-Nagykun-Szolnok megyében az általános iskolák l. osztályaiban az 1980-90-es évtizedben / 225. o.
A csak 5 évig követhető három változó (az osztályt ismétlő cigány tanulók aránya, az iskolaéretlenség miatt felmentetteknek — köztük a cigány tanulóknak — az aránya) szórása 1985/86-ig nőtt, közülük az iskolaéretlenség miatt felmentett cigány tanulók és az osztályt ismétlő cigány tanulók aránya 1985/86-ban is a legnagyobb településenkénti szélsőségeket tükrözi. A relatív szórás alkalmasabb mutató a területi különbségek mérésére. A szórások abszolút nagysága ugyanis a mutatók átlagos nagyságrendjével összefügg, így az egymással való összevetésük eleve értelmetlen, továbbá az átlagok növekedése a fő magyarázója a szórások elég általános emelkedésének is. A relatív szórások — szerencsére általában a területi különbségek csökkenésére, esetenként stagnálására utalnak. Ez alól egyetlen negatív kivétel az osztályt ismétlő cigány tanulók aránya, amiben az eleve szélsőséges területi különbségek határai sajnos kissé még növekedtek is. A vizsgált mutatók közül 1985-ben a legszélsőségesebb településenkénti különbségek a cigány tanulók iskolaéretlenség miatti felmentésében és osztályismétlésében voltak (2. sz. táblázat 9., illetve 1. sor), de igen szélsőséges különbségek mutathatók ki a cigánytanulók előzetes óvodáztatásában is. Nem lehet nem észrevenni azt, hogy éppen a cigány tanulók e fontos beiskolázási és iskolai szereplésével kapcsolatos adataiban vannak a települések között a legnagyobb eltérések. Ez természetesen összefügg azzal, hogy maguk a cigány tanulók is igen szélsőséges eloszlásban találhatók meg a megye településein (2. sz. táblázat 3. sor). Az összesített tanulói adatok természetesen tartalmazzák a cigány tanulók adatait is. így annál feltűnőbb az azonos mutatók jelentős különbsége a cigány tanulók hátrányára. Konkrétan: 1985/86-ban a cigány tanulók iskolaéretlensége 216,3 %-os, az összes tanuló iskolaéretlensége 101,2 %-os; az osztályt ismétlő cigány tanulók aránya 177,1 %-os, az összes osztályt ismétlő tanulók aránya 93,4 %-os; az óvodába járt cigány tanulók aránya 118,8 (1990/91-ben 112,6) %-os, az összes előzetesen óvodáztatott tanuló aránya csak 7,0 (1990/91-ben 6,2) %-os relatív szórású. E mutatók különbözőségét már az előbbiekben is elkerülhetetlenül összefüggésbe hoztam a cigány tanulók településenként eltérő arányaival. Az is feltételezhető, hogy más különbségek sem egyszerűen csak szubjektív megítélésbeli eltérésekkel függnek össze, hanem a különböző körülményekkel, melyeket más-más adatok jellemeznek. Azt elkerülendő, hogy e tekintetben puszta feltételezésekbe bocsátkozzunk, a korrelációszámításhoz célszerű fordulnunk. 1. A tankötelezettség egyes 1. osztályra vonatkozó mutatóinak egyváltozós összeßggesei A tárgyalt 9 jellemző mutató egyváltozós korrelációs együtthatóit és annak 10 év alatti változásait a 3. sz. táblázatban közölt háromszög-mátrix tartalmazza. A táblázat főátlójában l-esek szerepelnek, mivel ez a szám a mutatók önmagukkal való kapcsolatának szorosságát fejezi ki. (A korrelációs együttható maximuma 1, minimuma -1 lehet.) 5 Uo. 293-300. 6 Uo. 296. 229