Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: A tankötelezettség teljesítése néhány tényezőjének és összefüggéseinek változása Jász-Nagykun-Szolnok megyében az általános iskolák l. osztályaiban az 1980-90-es évtizedben / 225. o.
Nem kell viszont messzemenő következtetéseket levonni a cigány tanulókat tartalmazó települések arányának kisebb ingadozásából. A legaggasztóbb tendencia az osztályismétlők és az iskolaéretlenség miatt felmentettek arányának egyidejű, lényeges emelkedése. Ez egyébként országos tendencia is volt, J mely azonban korántsem nyugtathat meg bennünket. Az is tény, hogy ebben az időszakban nagyobb hangsúlyt kapott a valós teljesítményeket jobban fedő, igényesebb osztályozási gyakorlat, fejlődött az iskolaérettségi vizsgálatok szakszerűsége is. Sajnos, lényegi ok, hogy csökkent tanulóink szorgalma is. Az egzakt megállapításokhoz azonban a változások mélyebb elemzésére van szükség, annál inkább, mivel már első közelítésre is nyilvánvaló, hogy az óvodáztatás fejlődésétől inkább az osztályismétlők számának és az iskolaéretlenség miatt 1 évig még az óvodában maradtak arányának csökkentését lehetett volna várni. A triviális következtetést azonban eleve kizárja, hogy a cigány és a veszélyeztetett tanulók arányának növekedése — az előzetes feltételezés ellenére — inkább az előbbi két mutató emelkedéséhez járult hozzá. így erre a kérdésre valóban csak az egzakt elemzés hozhat mérvadó választ. A további bonyolultabb elemzések előtt azonban érdemes az 1. sz. táblázatból még néhány egyéb következtetést is levonni. Célszerű megfigyelni az intézményenkénti átlagok és a településenkénti átlagok eltéréseit! (A következő számításokban az utóbbiakat fogjuk használni.) Ebből a szempontból fontos, hogy az értékelést Jász-Nagykun-Szolnok megyének azokra a településeire terjesztettük ki, ahol legalább alsó-tagozatos oktatás volt. A megye településeiből ilyen volt 1980/81-ben 74, 1985/86-ban 73,1990/9l-ben 72. A településenkénti átlag természetesen a kistelepülések (a községek jellemzői javára torzít, hiszen nem súlyoz a nagyobb települések (városok) nagyobb tanulólétszámának megfelelően. Ezt figyelembe véve az 1. sz. táblázatból az is kiolvasható, hogy az osztályismétlők arányában (a cigány tanulók tekintetében is) a kistelepüléseken nem következett be olyan mértékű növekedés, mint a nagyobbakban, így 1985/86-ban a településenkénti átlag lényegesen, 1990/9l-ben valamivel kisebb az átlagnál. Alapvetően azonban 1980/81-ben és 1990/9l-ben is elég kiegyenlített volt ebben a mutatóban a helyzet a kis- és nagy települ esek között. Mutatja a táblázat, hogy a kistelepüléseken mindvégig viszonylag több a cigány tanuló, mint a nagyobbak on. Jól érzékelhető az óvodáztatás (ezen belül az igen fontos cigány óvodáztatás) 10 éves fejlődése, de az is, hogy a városoknak a kistelepülésekhez képest meglévő elmaradása viszont érdemben nem változott, megmaradt. A hasonló következtetéseket természetesen még tovább lehetne részletezni, de ezek kevésbé jelentősek. Az előbbi egyszerű kis fejtegetést is csak annak illusztrálására iktattam közbe, hogy jelezzem, már az eddigiekből is kaphatunk valamelyes képet a tárgyalt mutatók településtípusok szerinti különbözőségeiről. E különbözőségek egzakt mérését azonban az adatok települések szerinti szórásának és az ún. relatív szórásának a meghatároKöznevelésünk évkönyve 1985.; KURUCZ Dezső; Az 1983/84. tanév statisztikai adatai. Bp. 1985.338-339. 227
