Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Zádor Béláné: Jász-Nagykun-Szolnok megye közegészségügyének szervezeti változásai és intézményeinek fejlődése 1920-1944 / 199. o.

céljaira, a községre hagyta. Ha a község ezt nem tudja megvalósítani, képviselőtestületi határozattal más célra is felhasználhatja. Ez a telek a rajta lévő házakkal alkalmas a Zöldkereszt egészségvédelem,tuberkulózis gondozó és védelem, iskolafogászat zuhanyfürdő, Stefánia tanácsadó és szülőotthon elhelyezésére. A telek nagysága megengedi egy 8-10 ágyas tüdőbeteggondozó, kórház építését. A célok megvalósítására, a röntgen felszerelésre, a tüdőbetegotthon építéséhez anyagi segítség szükséges." Az egészségházban folyó munkákra, a társadalmi összefogást, helyenként az egyéni hozzájárulást a néhány példa kellően érzékelteti. A magas összegű állami támogatás szükségességét is szemlélteti. Az egészségházak beruházási, berendezési költségei összességében sok pénzt igényeltek. 1939 első negyedévében a belügyminiszter több városban és községben egészségházak létesítésére segítség adását jelezte. A vármegye vezetői ezzel reményt láttak arra, hogy vármegyei támogatással is hozzájárulva az arra rászorulókat hatékonyan segíteni, támogatni tudó intézményeket fognak létrehozni. Az összefogásnak és erőfeszítésnek eredménye is lett. Az előzőkben felsorolt példákkal együtt 1939 őszén a jászapáti, jászárokszállási, fegyverneki, tiszaroffi, kunmadarasi, jászberényi, cibakházi és törökszentmiklósi egészségházak tető alá kerültek. A már meglévőkkel együtt számuk 1940-ben 14-re emelkedett. Egy általánosítható, elkészült, átadott, működő egészségház leírásával, a vármegyei egészségházakjellegét, az ottani munkát kívánom bemutatni. A túrkevei egészségházat 1939. június 12-én felavatták,megnyitották. Ebben működött a tüdőbeteg-gondozó, szülőotthon, csecsemővédő intézet, iskolafogászat, iskolafürdő, nemibeteg-gondozó. ,,A népbetegség-ügyet és a népbetegségek leküzdését van hivatva szolgálni."

27 Az 1940-re elkészült és működő 14 egészségházzal az általános egészségvédelmet szolgáló intézményhálózat létrejött és 1944. év végéig nem változott. A vármegyében a „morbus hungaricus pusztított. A tüdőgümőkórban elhalálozottak magas számán túl sok betege volt. Számottevően fertőzött és gyorsan terjedt, 1927-ben a vármegyei közigazgatási bizottság a tuberkulózis elleni fokozott védekezésre hívta fel a figyelmet. Dr. KISS ERNŐ bizottsági tag 1 megyei tüdőbeteg szanatórium létesítésének fontosságáról beszélt. Felhívják az alispán figyelmét, hogy a szanatórium elhelyezésére és a költségekre vonatkozó tájékozódást kezdje meg. 1928-ban Szolnok város vezetőit is leginkább tüdőbeteg-gondozó intézet megépítése foglalkoztatta. Gondjukat az okozta, hogy az erre a célra rendelkezésre álló 25 OL BML K 150-1839-XII-8-187 389. 26 SZML Közgy.jkv. 1940. 36. 27 SZML Közigazgatási Bizottság iratai (Továbbiakban: Közig. Bir. ir.) I. 102/1940. 28 SZML Közig. Biz. ir. I. 58/1927. 211