Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Zádor Béláné: Jász-Nagykun-Szolnok megye közegészségügyének szervezeti változásai és intézményeinek fejlődése 1920-1944 / 199. o.

is biztosítsa. A betegek gyógyulását elősegítő valamennyi tényezőt megtalálhat ták. 12 Az új Bábaképző Intézet 2 legmodernebbül felszerelt műtővel, 3 szülőszobával rendelkezett. Az I. osztályon 10, a II. osztályon 12, a III. osztályon 58 ágy volt. Az első emeleten a szülészetet, a másodikon a nőgyógyászatot helyezték el. Mindkét emeleten egy-egy műtővel és a szüléshez, illetve a gyógyításhoz szükséges valamennyi jói felszerelt helyiséggel. Emeletenként 1 orvoslakás és nővérszoba is volt. Az alagsorba az intézet gazdasági helyiségeit (konyha, éléskamrák) a különböző gépeket és az üzembentartást (gépház, kazánok, lift, telefon) és a mosáshoz, fertőt lenítéshez (mosókonyha, szárítókamra, kötszcrsterilizáló) szükséges helyiségeket helyezték. Néhány kiegészítő helyiség is itt volt. (Igazgató fűtőanyagkamrája, cselédjének lakása.) A magasföldszinten az igazgatói, orvosi lakásokat, a könyvtár (egyben az orvosi étkezde), irodák, felvételi helyiségek, járó betegek vizsgálóját, kezelő termeiket, a sugaras kezelés helyiségeit, a laboratóriumot találjuk. A nyugati szárny végén 36 személyes tanterem és háziterheseknek 3 szobából és mellékhelyiségeikből álló 18 ágyas épületrész volt. A bába tanulók internátusa az első emelet keleti szárnyában egy 16 ágyas és két 5 ágyas szobából, közös étkezőből, liftes tálalóból, két nappaliból és tanulószobából, külön fürdőszobából és mellékhelyiségekből állt. Az intézetben 1928-ban 8 orvos és 7 ápoló szülésznő dolgozott. A Bábaképző Intézet nemcsak nagyságával, hanem modern építésével, felszereltségével messze megelőzte a vármegye valamennyi gyógyintézetét. A későbbi évek igen jó szülészeti, csecsemőhalandósági és gyógyító eredményeit ekkor alapozták meg. A Bábaképző elméleti és gyakorlati oktató munkája és eredményei DunaTisza közi, tiszántúli területekre is kihatóak lettek. Az intézmény létrehozása a vármegye számára nagy nyereséget jelentett. Az Országos Stefánia Szövetség fiókintézetei Az Országos Stefánia Szövetséget az 1889-ben meghalt Rudolf trónörökös feleségéről Stefánia hercegnőről nevezték el. A szövetség fő feladata az anya- és csecsemővédelem volt. A vármegyében ezt a tiszteletreméltó , nehéz munkát az Országos Stefánia Szövetség fiókintézetei látták el. Az első anya- és csecsemővédelmi fiókintézet Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében működését 1920-ban kezdte. A rákövetkező években a fiókintézetek emelkedő számú létrehozása történt. 12 KONRÁD J. 1928. 2. 13 KONRÁD J. 1928. 4-6. ; SZML Közvetlenül levéltárba utalt iratok (Továbbiakban: KLir.) 76/1916. 14 - » Országos Steíania Szövetség Anyák cs csecsemők védelmére kiadmányai. Az Országos Stefánia Szövetség 15 éves működése (1915. június 13-1930. december 31.) Összeáll.: KELLNER Lajos ügyvezető igazgató. Bp. 1931. 59-80. (Továbbiakban: KELLNER L. 1931.); BODOKI FODOR Zoltán - BODOKI FODOR Zsigmond: Mezőtúr város története. 205