Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Zádor Béláné: Jász-Nagykun-Szolnok megye közegészségügyének szervezeti változásai és intézményeinek fejlődése 1920-1944 / 199. o.

vagy olyan községhez csatolja, melyben az orvosi állás rendszeresített. Ez az orvos a közegészségügyi körben a községi orvos tennivalóit látja el. A közegészségügyi kör területét és székhelyét a belügyminiszter határozta meg. A körorvosok és a képviselőtestület tagjainak illetményét és egyéb járandóságaikat a város, illetve a község viseli. A székesfővárosi hatósági orvosokra és az Országos Közegészségügyi Tanácsra vonatkozó törvényi rendelkezések a vármegyét nem érintik. A vármegyét az a törvényi rendelkezés is érinti, mely megállapítja, hogy a m.kir. tiszti főorvos és tisztiorvosok illetményét az állam viseli. A törvényhatósági jogú és a megyei városok a fenti orvosok fizetéséhez hozzájárulni kötelesek. Ezt az összeget az évenkénti állami kötségvetésben kell meghatározni. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében a törvény nem aratott osztatlan elismerést. Megjegyzik, hogy az egészségügyi közigazgatás teljes átszervezését a pénzügyi nehézségek megakadályozzák. A törvény megjelenését követő rövid időn belül az átszervezés ürügyén állás-összevonásokról tárgyalnak. Remélik, hogy ez egyúttal nem jelenti az egészségügyi közigazgatás orvosi személyzetének csökkentését, elbocsátását. A községek felett felügyeletet gyakorló járási tisztiorvos munkáját a közvetlen elintézésben résztvevő megyei, városi tisztiorvos munkájától el kell választani, ami egészségügyileg és pénzügyileg fontos. A szétválasztást indokolják a községek és a megyei városok közötti különbségek, melyek a lakosság számában, társadalmi összetételében, népsűrűségében, életmódjában és életformájában jelentkeznek. A lényeg, hogy a megyében egy járáshoz több község tartozik, a megyei város viszont önmagában alkot egy járást. A járási tisztiorvosok sok munkával, tennivalóval egy-egy járás egészségügyi felügyeletét látják el. Egy járási tisztiorvos országos átlagban 93.947 katasztrális hold területen 38.457 lakos egészségügyi felügyeletét látja el. A megyei városok ügyvezető orvosa országos átlagban 27.527 katasztrális holdnyi területen 26.761 ember egészségügyi ellátását felügyeli. A különbséget kiegyenlíti a kétféle lakosság közti közegészségügyi igények, közegészségügyi ellenőrzést kívánó intézmények, üzletek, üzemek, személyek, tárgyak egészségügyi ellenőrzéséből adódó több tennivaló. Ezt a lakosság foglalkozási arányszámai is bizonyítják. A járásokban a lakosság 67,7 %-a őstermelő, a megyei városokban csupán 23,3 %-a. Az ipar, kereskedelmi forgalom arányszáma fordított. A községekben 23,0 %, a megyei városokban 44,8 %. A közalkalmazottak és egyéb szabadfoglalkozásúak arányszáma a járásokban 1,0 %, a megyei városokban 2,6 %. A nyugdíjasoknál és tőkéseknél ez az arány 2.5%, illetve 6,7 %. Ezek alapján meggondolást kíván, hogy az egészségügy érdekeinek megfelel-e, hogy a városok tisztiorvosi ellátását, a velük összefüggő járási, tisztiorvosi ellátásával egyesítsék. Az előző törvény (az 1908. évi) az 5000 lélekszámnál kevesebb lakosú községeket a törvényhatósági bizottság orvosi körbe osztja. Kifogásolják, hogy az új törvény az 5000-es lélekszámot meghagyja ugyan, de a közegészség1936. évi Országos Törvénytár (Corpus iuris) 16. sz. Bp. 1936. 92-96. 200