Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A ló-, a sertés- és juhtenyésztés alakulása a két világháború között Szolnok megyében / 167. o.

ság alatt — megindult a juhállomány létszámának növekedése. Hat év alatt majdnem elérte az 1911. évi szintet — 115 ezer volt az állomány 1939-ben. Más szóval a konjunkturális hatásra aránylag gyorsan nőtt az állomány, mutatva, hogy a mennyiségi növekedésnek elsősorban nem a természeti feltételei, hanem a rentabilitása hiányzott. 1./ A juhállomány belső szerkezetének vizsgálata A juhra is vonatkozik az a megállapítás, amit már a sertésnél megtettünk, hogy az 1895. évi összeírás nem dolgozta fel a fajták szerinti megoszlást. Összehasonlítás tehát csak az 1911. és az 1935. évi helyzet között lehetséges. A juh tenyésztése három irányú: gyapjú, hús és tej. Ezek közül a két utóbbinak nálunk nincs nagy jelentősége, bár szervezett hasznosítására több ízben vármegyénkben is történt kezdeményezés. A hasznosítás fő iránya vármegyénkben a gyapjú. Nálunk tehát főleg a gyapjúhasznú merinóinak , kisebb mértékben a vegyes hasznosítású külterjesebb fajtának - racka, cigája - volt jelentősége, míg a határozottan húshasznú és tejhozamú fajták szerepe egészen csekély volt. 16. táblázat A juhállomány megoszlása gazdaság-nagy ságcsoportok szerint Jász-NagykunSzolnok vármegyében 1895-ben, 191 l-ben és 1935-ben Év A juhállományból jutott a törpe- kis- közép- nagygazdaságokra százalékban 1895 2,9 29,3 16,7 51,1 1911 1,1 30.0 22,0 46,9 1935 1.7 25,9 24,7 47,7 A gazdaság-nagyságcsoportok szerint viszont lényeges a különbség, A merinó jelleg a nagyobb gazdaságok nyájaiban mindkét időpontban jóval erősebb volt/15, számú táblázat/. A kisgazdaságok állománya ezzel szemben mindkét időpontban igen vegyes volt. 1911-ben 70 %-on felül volt a merinó aránya, 1935-ben már csak az állomány fele volt az. Ezzel szemben a kisüzemben az egyéb állatfajták szerepe fokozódott. Ez annál szembetűnőbb, mert az összállomány gazdaságcsoportok szerinti megoszlása nagyjából változatlannak volt mondható. Némi magyarázattal szolgál a juhtenyésztés nagyüzemi jellegére az a tény, hogy a juhászat vármegyénkben általában külterjes, legfeljebb középbelterjes üzemág 41 A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara területén a hajdúszóboszlói és a hortobágyi nyers juhsajtot előállító üzem mintájára vármegyénkben is kezdeményezték volna ilyen üzem felállítását, de az érdektelenség miatt elálltak ettől. OMK - 1942. 226. 42 KISS A. 1944. 87. 192