Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A ló-, a sertés- és juhtenyésztés alakulása a két világháború között Szolnok megyében / 167. o.

4. ábra 145 K o liS 130 125 12 Ü 115 no 105 100 95 • 90 as • eo 75 70 T5 A juhok számának változása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében és Magyarországon /A 12. számú táblázat adatai alapján./ Magyarország Jász-NagykunSzolnok vármegye / •!/' -rff a a a s a 8 « •*» n *í Ami a táblázat elemzésekor először is a szemünkbe tűnik az, hogy míg Magyarországon a két világháború közötti időszakban a juhállomány sohasem érte el az 1911. évi szintet, addig a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei állomány már 1924-ben mintegy ezerrel meghaladta az 1911. évi állományt, és a következő évben már 23 ezerrel volt több ennél. Ez az után a tetőpont vármegyénk esetében a vizsgált időszakban. Az 1911. évet csak megközelíteni tudta 1939-ben a 115 ezres állomány. 1925. évi csúcstól azután meredeken zuhan le az állomány mennyisége -kivéve az 1931. évi véletlennek tekinthető három ezres emelkedést - az 1933. évi mélypontig, ami több mint a felét -46,2 %-át -jelenti az 1925. évi állománynak. A különbség elég nagy és ez arra utal, hogy a juh tenyésztésben is jelentős hátrányokat eredményezett a hagyományos szerkezet felbomlása, ami a békekötés közvetlen következményeként egész gazdaságunkat tönkretette a korábbi termelési kapcsolatok megsemmisítésével. Ehhez járult még az is, - amit már a sertés esetében is hangsúlyoztunk -, hogy a juhtenyésztés is ki van téve a konjunkturális ingadozásoknak. Ennek következtében mivel a gyapjúárak általában elég alacsony szinten mozogtak - csökkent a vármegyei juhállomány. A korszak vármegyei átlagszáma 96 ezer, juh körül ingadozott. Az 1920as évek átlaga 110 ezer, az 1930-as éveké 86 ezer. Ez 22 %-os csökkenést jelent az 1930-as évekre.