Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A ló-, a sertés- és juhtenyésztés alakulása a két világháború között Szolnok megyében / 167. o.
zat/. Hogy ez a változás valóban ilyen mértékben állott-e elő, mint az 1911. és 1935. évi adatok mutatják az a sertésállomány nagy változékonysága és ilyképpen a februári adatoknak az átlagos évi viszonyokra vonatkozó reprezentatív jellegének kétséges volta miatt kérdéses. A 13. számú táblázat elemzése azt mutatja, hogy a sertésállomány mintegy kétharmada a tulajdon kezelésű birtokhoz kötődik. Ezen az üzemmódon belül pedig az 1-5 kat. holdas kategória rendelkezik a legnagyobb részhányaddal. Ugyanez mondható el az összesített eredmény e kategóriájáról is. Az viszont nehezen indokolható, hogy a haszonbéres földeken gazdálkodók miért rendelkeznek minden állatfaj esetében a legalacsonyabb tenyésztési számmal. 2./ A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara közreműködése a sertéstenyésztésben A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara 1927-ben csatlakozott az OMGE által kezdeményezett mangalica-törzskönyv szervezéséhez, amelybe bevonni igyekezett minden kiváló mangalica tenyésztőt. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kiváló „szőke mangalica" tenyészetei: ALMÁSY IMRE gróf pusztapói, NEMES JÁNOS gróf pusz7 7 tatomaji birtokain található. A kamara Szolnokon sertéstenyésztési szakértekezletet rendezett 1928-ban, amelynek az volt a célja, hogy a tenyésztőknek tanáccsal segítsen a megfelelő fajta kiválasztása terén a tenyészállományok beállítása során. A Kamara már régóta szorgalmazta hizlalási kataszter létesítését, ami szintén a juttatási kontingensek megfelelő és igazságos elosztását is elősegítené. Ezt az előterjesztést a Külkereskedelmi Kamara elfogadta és megtette az előkészületeket a kataszter felfektetésének lebonyolítására. 1940 végén arról panaszkodtak a tenyésztők, hogy a sertések árának túl alacsonyan történt szabályozása a sertésállomány rohamos /?/ csökkenéséhez vezetett. A sertésvágást korlátozó rendelkezések pedig különösen a süldőállományt ritkították meg. Ugyanis mindenki, aki csak valamilyen hizlaló takarmánnyal rendelkezett, süldőt vásárolt, hogy saját magának hizlalva vághasson is és zsírszükségletét ezúton fedezhesse. A süldők iránti kereslet így olyannyira megnövekedett, hogy még a silány minőségű süldő kilogramjáért is szívesen megfizették a 2 pengőt. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a sertéstenyésztés fejlesztése érdekében évről-évre sertéstenyésztési szakértekezleteket rendszeresített és igyekezett odahatni, hogy a mangalica sertés mellett a hússertéseket csak ott lehessen tenyészteni, ahol arra a viszonyok mindenben alkalmasak. 31 27 TMK - 1927. 62-64. 28 OMK - 1928. 213. 29 OMK - 1935. 334. 30 TMK - 1940. IV.-7. 31 OMK - 1941. 279. 186
