Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A ló-, a sertés- és juhtenyésztés alakulása a két világháború között Szolnok megyében / 167. o.

Figyelemmel kell azonban arra is lennünk, hogy amit a lovakról jövő időben mondunk, az csak korlátozottan érvényes. Ugyanis a belterjesség növekedésével, a gyors mozgású, könnyű ló helyett a nehezebb, tömegesebb, csontosabb ló került előtérbe, az irány tehát lassan a hidegvérű ló felé tolódott. A lónak a gazdaságban elfoglalt munkaköre ugyanis kissé átalakult és még további átalakulás volt várható. Mióta gépkocsin folyik a szállítás egy része, és a közlekedési viszonyok javultak, a ló mindinkább az üzemen belül maradt, és főként a talajmüvelésben és a rövidebb távolságra való fuvarozásban jutott neki szerep. Minél jobban javultak a közlekedési és piaci viszonyok, minél közelebb kerültek a gazdasághoz a felvevőpiacok, a melegvérű annál inkább kiszorult, mert nagy tehernek rövid távolságra való szállítására a gyors fejlődésű , belterjesebb üzembe inkább beillő hidegvérű fajta volt alkalmasabb. A kisgazdaságokban is már a nehezebb melegvérű nyert teret egyre inkább / noniusz /, de elterjedtsége messze volt a kívánatos mértéktől. 2./ A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara közreműködése a lótenyésztésben A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara működésének köre éppen a fent elmondottak miatt kezdettől fogva szűk korlátok közé volt szorítva, mert a köztenyésztés irányítását — részben a katonai jelleg miatt is - a Földművelésügyi Minisztérium úgyszólván kizárólagosan magának tartotta fenn. Ennek ellenére a Kamara minden lehetőséget megragadott, hogy a kormányzat céljainak megvalósítását a maga területén elősegítse. Ilyen területnek mutatkozott a lótenyésztés iránti kedv felkeltése és a helyes irány bemutatására rendezett tenyészló díjazások, lókiállítások, lovasnapok rendezése. Ilyenekre került sor 1926-27. gazdasági évben Kisújszálláson. Ugyancsak Lól.iállítást rendeztek az 1927—28. gazdasági évben Szolnokon és Kunhegyesen. Ugyanakkor megkezdték a vármegyében az előmunkálatokat egy lótörzskönyv létesítése érdekében. A jövőben a lótenyésztés fejlesztése érdekében az eddiginél nagyobb szabású munkát óhajtottak kifejteni, aminek bevezetésére szolgált az 1928. év tavaszán rendezett Országos Lovasnapok lótenyésztési szakkiállítása és szakér11 tekezlete. ^ Ezt a lovasnapot a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara rendezte Debrecenben 1928. június 9—10-én . Ezekre a napokra szekér- és lovastúrákat rendeztek. A Kamara kerület minden részében — hét vármegyéből - 1.025 lovas és 120 szekér érkezett Debrecenbe. Ezek keretében azután szakelőadásokat is tartottak Túrkevén, Karcagon, Törökszentmiklóson. Némelyik előadást meg kellett ismételni, olyan nagy sikere volt. A Kamara a vármegye felkérésére a lótenyésztés fejlesztése érdekében lótenyésztési szabályrendelet-tervezetet készített Jász-Nagykun—Szolnok vármegye részére. 11 TMK - 1927. 54. 12 " Az Országos Mezőgazdasági Kamara 1928. evi jelentése. /Továbbiakban: OMK + évszám/. Bp. 1928. 211. 13 OMK - 1929. 247-248. 175