Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A ló-, a sertés- és juhtenyésztés alakulása a két világháború között Szolnok megyében / 167. o.

5. táblázat A lovak számának százalékos változása birtoknagyság-csoportonként Birtokkategória Százalék 5 - 20 kat. holdas 35,84 5 -50 kat. holdas 63,67 5 - 100 kat. holdas 73,74 10-50 kat. holdas 49,73 10 - 100 kat. holdas 59,80 20 - 100 kat. holdas 37,90 ban aránylag kevesebb a növendék, mint a nagyüzemekben onnan eredhet, hogy a 100 kat. holdon aluli gazdák között nagyon sok volt az olyan, aki neveléssel nem foglalkozott, hanem néhány száz négyszögöl föld mellett fuvarozásból élt. A nagygazdaságok ezzel szemben legalább igáslóállományuk pótlásának mértékéig csaknem mind foglalkoztak neveléssel is. A lóállomány fajták szerinti megoszlásának feltüntetésére a régebbi statisztikai felvételek egyáltalán nem helyeztek súlyt. Erről sem az 1895. évi, sem az 1911. évi részletes állatszámlálás kiadványai nem emlékeztek meg. A legelső adatforrás erre vonatkozólag tehát az 1935. évi üzemi felvétel. Ennek vármegyei adatait a következő táblázat részletezi. 6. táblázat A lovak állomány fajták szerinti csoportosítása 1935-ben Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében L ő e b b ő 1 angol nónius angol lipizzai arab egyéb hidegösszetelivér félvér fajta melegvérű vérű sen d a r a b 93 3.259 4.364 766 1.864 45.181 3.642 59.169 s z á z a 1 é k 0,16 5,51 7,38 1,29 3,15 76,36 6,15 100,00 Megállapíthatjuk, hogy vármegyénk lóállományának döntő többségét a melegvérű ló alkotta - 93,85 %. Ezek között is az úgynevezett egyéb melegvérű fajta részaránya dominált, ami nem jelent fajta tiszta lovat. Vármegyénk lakossága mindig a könnyebb, gyorsmozgású lovat favorizálta. Ez a könnyű, melegvérű ló, — amelybe a török hódoltság idején, de később is, tervszerűen is arab vér került, - szolgált a két világháború közötti gazdasági ló alapanyagául. Az angol, arab vér bevitelével alakult 8 TMK - 1939. XX. táblázat és 18-19. 173