Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Vadász István: A Közép-Tiszavidék központi szerepkörű településeinek vonzáskörzete a XX. század első harmadában / 127. o.

1920-as években szervezett poroszlói és egyeki polgári iskola néhány év alatt elnéptelenedett. A Tisza mentén É-on Polgár kiemelkedő iskolai centrummá vált: 10 falu tartozott vonzáskörzetéhez. Ezzel Polgár nemcsak a tiszalöki székhelyű Dadai-alsó járás oktatási központja lett, hanem a Mezőcsáti járás É-i részéről illetve Hajdú megye Tisza menti területéről is vonzott továbbtanulni vágyó diákokat. Bár a mezőcsáti polgári fiú- és leányiskolát csak 1934-ben alapították, az évtized végére már számottevő, mintegy 10 környező településre kiterjedő vonzáskörzete volt az intézménynek. Ezzel Mezőcsát valóban a járás egy részének tényleges kulturális központja lett, jóllehet a járás É-i részét Miskolc és Polgár középiskolái vonzották. Heves csak részben vált járásának oktatási centrumává, mivel polgári leányiskolája ténylegesen csak néhány környékbeli településre gyakorolt vonzást. Az 1930as évek elején Kunhegyes polgári iskolája a környező települések fiataljai számára biztosított továbbtanulási lehetőséget. Az iskola azonban a szomszédos központok iskoláival folytatott beiskolázási versenyben rövidesen alulmaradt. Kunhegyes környezetében ugyanis hagyományos múltú iskolavárosok (Karcag, Kisújszállás) találhatók, de Törökszentmiklós vonzásával is számolni kellett. A központi szerepkörű települések környékén a XX. század első felében a kulturális funkció által kiváltott vonzást is érdemes szemügyre vennünk. Itt elsősorban a különféle helyi újságok elterjedtségét, hatókörét kell megvizsgálni. A helyi újságok tartalma és az olvasótábor térbeli megoszlása között ugyanis viszonylag szoros kapcsolat van (PRESTON, R. E. 1971). Ezen tényező vizsgálata az elsődleges források elérhetetlensége (előfizetők névsora) miatt eléggé körülményes, bár a helyi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem teljesen reménytelen. Az egyes évfolyamok tartalmának elemzése, a hírforrások és híradások egy-egy évfolyamra kiterjedő számbavétele azonban meglehetősen pontos képet ad egy kistérségi hírlap területi elterjedtségéről. Mint azt korábban már láthattuk, a vizsgált központokban a XX. század első felében — Kunmadaras kivételével — mindenhol volt nyomda, hírlap vagy folyóirat azonban csak 5 településen jelent meg (Heves, Mezőcsát, Polgár, Poroszló, Tiszafüred). A centrumok viszonylagos fejlettségét, szerényebb kulturális szerepkörét az is jelzi, hogy csak 1911-1914 között alkuitok úgy a körülmények, hogy az 5 központ mindegyikében volt folyamatosan megjelenő hetilap vagy hírlap. Megállapításainkat így csak erre az időszakra tudjuk vonatkoztatni. Az 1911-14 között megjelenő „Mezőcsáti Újság" , az 1901-1944 között kiadott „Heves és Vidéke", továbbá az 1908-1914 közötti „Tiszafüredi Újság" impresszuma a járás hetilapjaként jelöli meg a sajtótermékeket, de a környező települések vidéki közönségét célozta meg a „Tiszapolgár és Vidéke" című, 1908-1912 között megjelenő hírlap is. Sajtótörténeti kutatásokból és más forrásokból is úgy tudjuk, hogy ezek a lapok általában 150-200 példányban jelentek meg. Az alacsony példányszám egyben rövid létükre is magyarázatot adhat. A hírlapok feltételezett területi elterjedtségének megállapítása érdekében átnéztem az egyes hetilapok 1910-1912 közötti híranyagát (8. táblázat). 155