Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Vadász István: A Közép-Tiszavidék központi szerepkörű településeinek vonzáskörzete a XX. század első harmadában / 127. o.

b) A termelési-ellátási kapcsolatok területi alakulása Ismeretes, hogy a termelési-feldolgozási jellegű kapcsolatoknak a korábbi időszakban jóval nagyobb szerep jutott a vonzáskörzetek alakításában, mint napjainkban. Bizonyos tevékenységek egyenetlen területi elhelyezkedése (malmok, téglagyárak, szeszfőző üzemek, fűrésztelepek stb.) ugyanis meglehetősen rendszeres és intenzív településközi kapcsolatot eredményezett. Ezek nem tipikusan „központ-vidék' jellegű kapcsolatok. Tény viszont, hogy itt tömeges kapcsolatteremtésről van szó, mely olyan szerepkörhöz kötődik, mely elősegíti más városi alapfunkciók megtelepedését és megerősödését. Ennek a tényezőnek a vizsgálatát is nehezíti a publikált adatok hiánya. A malmok, szeszfőzdék, téglagyárak területi vonzásának feltárását ezért kérdőíves felmérés segítségével végeztem el. Előzetesen megállapítható, hogy a malmok, szeszfőzdék és téglagyárak térbeli elhelyezkedése és vonzása meglehetősen kusza településközi kapcsolat-rendszert eredményez a Közép-Tiszavidék vizsgált térségében. Ez összefüggésben áll az említett üzemek Közép-Tiszavidéken belüli számával is. Az 1920-as években ugyanis 28 nagyobb malom volt a térségben, fatelep 11, szeszfőzde pedig 20 helyen található. Ezen a vidéken mindössze 3 téglagyár volt (Tiszafüred, Kunhegyes, Kunmadaras). A vizsgált központok közül tehát csak Kunhegyes, Kunmadaras és Tiszafüred rendelkezett az üzemek teljes választékával. Dolgozatomnak nem célja az összes malom és egyéb üzem területi kapcsolatteremtésének feltárása, így most csak a 8 fontosabb központ vizsgálatára törekszem (3. ábra). Látható, hogy a 8 település malmai, más üzemei, telepei kiterjedt területi kapcsolattal rendelkeztek az 1920-as, 1930-as években. Mezőcsát és Heves vonzáskörzetéhez 7, Tiszafüredhez 8, Kunmadarashoz 4, Abádszalókhoz 3, Polgárhoz 2, Kunhegyeshez és Poroszlóhoz pedig mindössze l-l település tartozott. A kapcsolatteremtés intenzitása azonban Tiszafüred, Mezőcsát és Kunmadaras környékén igen magas. A három központhoz vonzódó 19 településen a kapcsolatteremtések átlagos száma meghaladja a 2,00 kapcsolatféle/település értékét, sőt Tiszafüred környékén még a 3,00 kapcsolat fajta/település mutatót is. Nagy kiterjedésű vonzásterülete ellenére igen alacsony mutatók jellemzik Heves kapcsolatteremtési értékeit (1,00 kapcsolatféle/település körüli érték). Poroszló csak 1-2 környező település számára jelentett vonzásközpontot, Polgár pedig óriási kiterjedésű határa mellett néhány környező falura is vonzást gyakorolt. Érdekes, hogy Tiszapalkonya fatelepe és nagy kapacitású malma révén szintén fontos szerepet játszott a környék ellátásában. Feltűnő, egyéb térségen kívüli központok vonzóhatása is. A Tama mentén Jászárokszállás, a Sajó és a Hejő folyása mellett pedig Ónod és Nyékládháza szerepe figyelemre méltó. 144