Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A kunszentmártoni rév és híd története / 81. o.

felé vezető — főútra. A híd próbaterhelését november 24-26 között végezték, majd 1975. dec. 4-én sor került a híd ünnepélyes átadására. Az avatóünnepségen jelen volt Kiss Dezső közlekedési- és postaügyi miniszterhelyettes. Az építkezés összesen 53 millió Ft-ba került. Az új vasbeton híd elkészülése után a régi Körös-hidat, — mivel kikerült az országos úthálózatból - a Szolnoki Közúti Igazgatóság 1978-ban átadta a Kunszentmártoni Községi Tanács kezelésébe. 1985-ben a hídon a Győri Távközlési Műszaki Főiskola hídvizsgálatot végzett. Ezt követően szakvéleményükben megállapították, hogy a híd hosszabb távon már nem képes nagyobb forgalmat elviselni, teherbírása pedig mindössze 2 t. Ezután több elképzelés is felvetődött a régi híd jövőjét illetően. Bár már csak a helyi forgalom igényeit elégíti ki, a tanács véleménye az volt, hogy a hidat nem szabad lebontani. A város központját érintő autóbusz- személygépkocsi forgalom ugyanis a hídon keresztül áthaladva közvetlenül elérheti a cserkeszőlői oldalon lévő ipartelepet. A híd átépítésére az UVATERV készített javaslatot. A tervezet szerint a híd három építési ütemben helyreállítható. Az első ütemben a IV. és VII. pillér közti rész, második ütemben a VII. pillér és a jobb parti hídfő közti rész és a harmadik ütem során a IV. pillértől a bal parti hídfőig terjedő részt építenék újjá. A hídszerkezet a tervek szerint 4 acélfőtartós pályalemezű öszvérszerkezet lenne, 6,5 m széles kocsipályával kétoldalt 1,25 - 1,25 m széles gyalogosok részére fenntartott sávval, így a teljes szélesség elérné a 9 m-t. A terveket a magas költségek miatt nem valósították meg. Jelenleg a meglévő pénzügyi keret felhasználásával a hídon felújítási munkákat végeznek. Az elképzelések szerint a javítási munkák befejeztével a híd kocsipálya szélessége 3,8 m-re csökken, kétoldalt 1,1, - 1,1 m széles gyalogjárdával. Ez a pályaszélesség egyirányú, egysávon folyó forgalmat enged át, melyet a két hídfőnél elhelyezett közlekedési jelzőlámpák szabályoznak. ÖSSZEGZÉS A Körös folyó egyik legjelentősebb átkelőhelyének történeti fejlődését végigkísérve megállapíthatjuk, hogy sok rokon vonást tartalmaz a szolnoki átkelőhellyel. Mindkét településnél az átkelőhely kialakulásában természeti és gazdasági tényezők egyaránt szerepet játszottak. Mindkét településnél a révátkelést — a megnövekedett forgalom következtében - felváltotta a híd, amelyen keresztül gyorsabb és folyamatos forgalom bonyolódott le. Az eltérés csak annyi, hogy amíg Kunszentmárton a törökidőkben elnéptelenedett, addig Szolnok folyamatosan lakott hely. A kunszentmártoni híd felépítése óta folyamatos szerepet töltött be az orKözúti Igazgatóság, Szolnok. Tervtár 44/4. sz. tervcsomag. 63 Szolnok megyei Néplap, 1975. dec. 5. XXVI. évf. 285. sz. OH Hídépítő R. T. Tervtár. 100