Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1860 és 1867 között / 93. o.

ról, valamint arról, hogy csak addig kíván hivatalban maradni, míg a kerületek önkormányzatának és igazgatásának szervezését elvégzi. A meggyőzés sikertelen volt. A kiskunok gyűlésének határozatához igazodva, a főkapitány ellen bizalmatlanságot szavaztak, s a közgyűlést a továbbiakban Balajthy Vendel, mint korelnök vezette. A bizalmatlansági indítványt Varga Imre a nagykunok képviselője terjesztette elő. Beszédében kifejezésre juttatta, mennyire sérelmezik, hogy a Jászkun megye szervezésével a kancellár csak a kerületek közös felszólalására bízta meg a főkapitányt. Azon pedig „megbotránkoztak ... hogy a szabadság hajnalán Ö (Jankovics) a 11 éves szolgasági rendszer képviselője a megye kormányzójául újólag kinevezve lőn, s ő nagysága annak elfogadása által azon aggodalmat költi a jászkun polgárok lelkében, mintha a lefolyt keserű 11 évek után életbe léptetett alkotmányos szabadság csak múló csalétekként adatott volna a nemzetnek."

6 Az elhangzott beszédek és a bizalmatlanság kimondása után a jelenlévő — 1848ban választott, jogfolytonosnak tekintett — tisztikar lemondott. Az újjászervezés alapjaként elfogadták, hogy a jövőben a tisztviselők és szolgák létszáma az 1848. évihez igazodjon, de a külön kerületenkénti házipénztárnokságot eltörölték, s csak a hadi és házi fő pénztárnokságot hagyták meg. Az egyes kerületekben egy-egy számvevői hivatalt létesítettek, s mivel az eddigi katonai biztosi hivatal már nem szükséges, az egyik biztosi tisztség számvevői, a másik esküd ti hivatallá alakult. A Jászkun Kerület közös hivatalaira kijelölő választmány alakult, ebbe minden kerület két választmányi tagot adott. Az egyes kerületi hivatalok tisztségviselőinek kiválasztására pedig minden kerület négy fős választmányt alakított. A megválasztandó tisztségviselők fizetését — mivel a közpénztár kimerült — az állami pénztárból kívánták megelőlegezni. A kijelölő választmányok még ugyanezen a közgyűlésen beterjesztették a hivatalokra javasoltak névsorát. Minden tisztségre 3 főt jelöltek. A tisztségek az 1848-ban létezett önkormányzati szervezethez igazodtak, s a jelöltek személye is az akkor vagy korábban hivatalt viseltek közül került ki. Néhány olyan köztiszteletben álló személy is volt a jelöltek között, aki bár az elmúlt 11 év alatt tisztséget viselt, a jelenlévők szemében mégsem kompromittálódott. A tényleges választást január 28-ra tűzték ki. A közgyűlés tehát teljes mértékig az 1848. évi önkormányzat visszaállítására törekedett, s bár végül Jankovics főkapitány hivatalban maradt, vezetését csak átmeneti jelleggel fogadták el. A jelöltek elfogadása, illetve közülük a javasolt személy kiválasztása az egyes kerületek külön gyűlésein folytatódott. Az alkotmányos élet újraszervezése a többi megyében is hasonlóan zajlott. Ezt a megyék között megindult élénk levelezés is dokumentálja. A Jászkun Kerület közgyűléséhez folyamatosan érkeztek az ország szinte minden megyéjéből az átiratok, amelyekben az adott megye intézkedéseiről, illetve újjászervezéssel és az októberi diplomával kapcsolatos nézeteikről tájékoztatták a kerületeket. Azokat a feliratokat is megkapta a Jászkun Kerület, amelyeket az egyes megyék a császárhoz küldtek. Volt tehát mihez igazodni a közvélemény formálásában. Míg 1848 előtt a kiváltságok hangoztatása 6

BKMÖL Kf. Félegyháza L 31 F 3 Cs 6 Sz 6/1861. 95