Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1860 és 1867 között / 93. o.

BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1860 ÉS 1867 KÖZÖTT 1. Az autonóm rendszer időszaka (1860. október 20. - 1861. november 5.) Ferenc József császár a vesztes olaszországi háború után megkezdte a Bach-rendszer lebontását. 1860. március 30-án Albrecht főherceget felmentette Magyarország főkormányzói és hadseregparancsnoki tisztéből, ugyanekkor Magyarország főkormányzójává és főhad parancsnokává Benedek Lajos táborszernagyot nevezte ki. A kinevezési irat a személyi változáson túl országos szinten szervezeti módosításokat is tartalmazott: a császár megszüntette az ország öt kerületre osztását, s a helytartósági osztályokat ismét egy központi helytartótanácsban egyesítette. Az újonnan összpontosított magyarországi cs. kir. helytartóság 1860. július 1-én lépett életbe. Az 1860. október 20-án kiadott októberi diplomát megalkotói egy alkotmányosabb korszak alapjának szánták. A „diploma" elvei szerint a végrehajtó és törvényhozó hatalom irányítása továbbra is az uralkodó kezében összpontosul, aki azonban hatalmát alkotmányos intézményeken keresztül gyakorolja. A végrehajtó hatalom legfőbb központi szervét a birodalmi kormányt kiegészítették egy tárcanélküli, a „magyar koronaországok" ügyeivel foglalkozó miniszterrel. Az 1848 előtti magyar kormányszékek közül visszaállították a kancelláriát és a helytartótanácsot, de azokat a birodalmi kormánynak rendelték alá. Báró Vay Miklós magyar kancellárrá történt kinevezésével egy időben az uralkodó felmentette tisztségéből Benedek Lajost. Az októberi diplomában Ferenc József vissza vonhatatlan állami alaptörvényként határozta meg a birodalom országai számára közös ügyeket. Ezek: a pénz- és hitelügyek, az állami költségvetés és zárszámadás elfogadása, a vám- és kereskedelmi ügyek, a posta-, távírda- és vasútügy, valamint a katonáskodás szabályozása. A császár megígérte az országgyűlés jogainak visszaállítását, de azok az említett közös ügyekre nem terjedhettek ki. Az 1848-as törvények közül csak a társadalmi átalakulással foglalkozókat - közteherviselés, úrbérrendezés, papi tized eltörlése — ismerte el. A többit az összehívandó országgyűlésnek kellett volna felülvizsgálni. Az uralkodó utólag még annyi engedményt tett, hogy az országgyűlési választójogot az 1848. évi 5. te. alapján szabályozta. A megyei önkormányzatok visszaállítását a császár már az 1 860. április 19-i kéziratában megígérte. A megvalósításra tett intézkedések az abszolutisztikus kormányzás feladását jelezték. További lépésként az úgynevezett nyelvrendelet a közigazgatási és törvénykezési hatóságok érintkezésében bevezette a magyar nyelv használatát. A Bach-féle területrendezés érvényét vesztette, lehetővé vált a régi megyehatárok 93