Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Zádor Béla: Jászkun nemzetőrség 1848-ban / 59. o.

Fegyverzet A nemzetőrség fegyverzete főként a kezdeti időszakban hiányos és gyenge volt. Önálló nemzeti hadsereg hiányában, nagyon kevés anyagiak birtokában, fegyvergyárak nélkül, a nemzetőrök felfegyverzését a kormány biztosítani nem tudta. Miniszterelnöki, hadügy- és belügyminiszteri leiratokban a fegyverekkel való ellátásról intézkedtek. A puskával, pisztollyal, karddal önmagukat ellátni nem tudókat a fegyverraktárak készleteiből ígérték felszerelni. A nemzetőrség számára átadott fegyvereket a törvényhatóságok közvetlen felügyelete alá rendelték. Ezekkel az átvevő törvényhatóságok voltak kötelesek elszámolni. A megyékben és a szabad kerületekben fegyvereket a helyi elöljáróságok részére a törvényhatóságok fogják kiadni. A felsőbb rendelkezések alapján a kerületi fegyverválasztmány intézkedett. A kerületek fegyvertárában lévő fegyverek községek közötti arányos elosztását elrendelték. Az itteni puska, pisztoly kevés és korszerűtlen volt. A minisztertől érdeklődtek, hogy aki saját költségén akar fegyvert beszerezni, hol teheti.

21 A hiányzó fegyverek és szükséges lőpor iránti érdeklődésükre a válasz lehangoló volt. Felterjesztésükre küldött leirat szerint a katonai fegyvertárakban lévő fegyverekből a nemzetőrségnek már alig juthat. Egy későbbi időpontra valamennyi fegyverből a szükséges mennyiségű ellátásra ígéretet kaptak. Ezek után a kerületek kényszerintézkedése az, hogy a szükséges fegyvereket mindenki lehetőségének megfelelően saját maga szerezze be. A délvidéki területeken megkezdődött zendülés, harci összecsapások a nemzetőrség megszervezésének gyorsítását és felfegyverzését sürgették. A hadügyminiszter felhívásában a fegyverzetet leírja. Vadászpuska, kard, kasza, pisztoly, fokos, buzogány. A saját fegyverekkel való haladéktalan ellátásra buzdít.

22 A kerületek központi vezetősége többször igényel különböző mennyiségű szuronyos puskát. Hiányukra hivatkozással nem kapnak. Saját fegyvereikkel lássák el magukat. A délvidéki harcok helyére vonulásban a fegyverhiány gondot okozott és jelentős akadály volt. Ezért a kerületi bizottmány 1000 kaszát és hosszúnyelü baltát rendelt.

23 Az egyenesre pántolt kasza a szuronyt pótolta. Hozzáértő kezekben a fokos és a balta is félelmes harceszköz volt. Kézitusában alkalmazásuk mellett, megfelelő távolságig baltahajítással is tudtak veszteséget okozni. Ágyúkkal sem rendelkeztek. A kerületek nemzetőrei 1000 gyutacsos szuronyos puskát, 20000 gyutacsot, 20 font aprógolyót, 4000 éles töltényt, csak a táborba vonulásuk után, közvetlenül a harcok helyén és idején kaptak.

24 Az ezer puska a táborba vonult nemzetőrök felének sem volt elég. Az ágyúhiány tartósnak bizonyult. Harsányi Mihály jász kerületi esküdt, biztosként a jászkun tábor számára július 22-én Pesten 6 ágyút átvett.

25 Szentkirályi főkapitány a Kunszentmiklósra érkező ágyútelep őrzésére és továbbszállítására fegyveres nemzetőr századot kér. Tájékoztat arról, hogy 21 SZML JKK Biz. ir. 733/1848. 22 SZML JKK Levéltár jkv. 1172. 315. 23 HERENDI J. 1901.32. 24 SZML JKK Levéltár jkv. 1575. 398. 25 SZML JKK Levéltár jkv. 1474. 376. 64