Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Zádor Béla: Jászkun nemzetőrség 1848-ban / 59. o.

ZÁDOR BÉLA JÁSZKUN NEMZETŐRSÉG 1848-BAN A nemzetőrség létrehozása, feladata Az 1848 tavaszán Európát elborító forradalmi áradatnak hazánk is része volt. A polgári átalakulásért és nemzeti függetlenségért folytatott magyarországi küzdelemnek az akkori Jászkun Kerület és az azon élő emberek is részesei. Lelkesedtek, nem kevés önkéntes áldozatot vállaltak, harcoltak, ha kellett érte meghaltak. A március 15-ét követő napok, hetek felgyorsult eseményeinek eredményei között április 10-én Magyarország első önálló kormánya működését hivatalosan is megkezdte. Április 11-én az 1848-i törvénykönyvet a király szentesítette. A harmincegy törvénycikk közül a nemzetőrségről a XXÜ-ik rendelkezett. A nemzetőrség vagyoni, jövedelmi cenzushoz kötött önkéntes, polgári ruhás, rendfenntartó fegyveres alakulatként a törvénycikk megjelenésével jöhetett létre. A törvényi rendelkezést természetesen a Jászkun Kerület kapitányának is megküldték. A 34 paragrafust tartalmazó törvénycikk bevezetőjében a nemzetőrség általános feladatait határozzák meg. „A személyes és vagyonbátorság, a közrend és belbéke biztosítása az ország polgárainak őrködésére bizatik." Az 1. paragrafusban rögzítik, hogy ki lehet nemzetőr: „Mindazon honlakosok kik városokban vagy rendezett tanácsokkal ellátott községekben fél telket, vagy azzal hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonnal bírnak, vagy ha illy birtokot nem bírnak is, de 100 pengő forint évenkénti tiszta jövedelmök van, húsz éves koruktól ötven éves korukig a nemzeti őrseregbe beírandó k és fegyveres szolgálatot tenni tartoznak."

1 A helyi hatóságok a kötelezetteken kívül még azokat is besorozhatják, akiket úgy ítélnek meg, hogy az alkotmányos rend fenntartásában érdekeltek. Büntetett előéletűek nemzetőrök nem lehettek. Szervezését a királyi városokban, a rendezett tanácsú községekben a helyi hatóság, egyéb helyeken az illetékes megyei vagy szabad kerületi törvényhatóságok végzik. A nemzetőrök szabadon választhattak, hogy lovas vagy gyalogszolgálatot vállalnak. Tisztjeiket kapitányig maguk választották. Kiképzőkről a kormány gondoskodik. Akik nem képesek a szolgálathoz szükséges fegyvereket megszerezni, azokat fegyverekkel a közállomány raktáraiból látják el. A nemzetőrség rendfokozata a magyar rendes katonaság rendfokozatával egyenlő. Szolgálatot helyben teljesítenek. Fő feladatuk a helyi „közcsend és Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár. Jászkun Kerület Bizottmánya iratai. (Továbbiakban: SZML JKK Biz. ir) 733/1848. Idézetek a jelzett iratban. 59