Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nagy Márta: A karcagi Szent György-templom epitáfiosza és zászlói / 45. o.

dzsa,a lovagi páncélzat Szent György attribútumaiként vannak megjelenítve, s nem a néző előtt lefolyó küzdelem kellékeiként. A Szent György harca a sárkánnyal-zászlót megfestő mester nem tekinthető S. Tenecki követőjének, bár Tenecki stílusa kétségkívül hatással volt rá. Már nem csupán megfogalmazásmódjában, hanem ikonográfiájában is nyugati katolikus előképet követett a festő mester a Krisztus feltámadása-kompozíció elkészítésekor. A templomi zászlót olajjal vászonra festette, egyházi szláv felirattal látta el. Ennek a darabnak sem kielégítő az állapota, a hajtások mentén erősen rongálódott, s darabok hiányoznak belőle (5. kép). Jézus feltámadását a keleti keresztény művészet nem jelenítette meg, mert az evangéliumok erre az eseményre vonatkozó pontos utalásokat nem tartalmaznak. A húsvét misztériumára a Krisztus pokolraszállása-jelenettel emlékeznek.

22 A 12. századig a nyugati egyház sem alkalmazta a karcagi zászlón megfestett ikonográfiái típust. A feltámadásra a Három Mária a sírnál típusú kompozícióval utaltak.

2 3 A keleti kereszténység is utal ilyen formában is az eseményre Kenetvivő asszonyok megnevezéssel.

24 A nyugati katolikus művészetben a 13. századtól jelent meg új ikonográfiái típusként a Krisztus feltámadása.

25 A karcagi kompozíció középpontjában látható Krisztus, amint a nyitott kőkoporsó fölött sugárkévében, felhőgyűrűk között lebeg. Fejét dicsfény övezi, palliuma alatt csak ágyékkötője látható. Jobb kezét áldón emeli föl, baljában a győzelem jelképeként keresztes zászlót tart. A nyitott sír mellett az előtérben egy sisakos páncélruhát viselő katona és egy másik férfialak látható. A szereplők megfogalmazása plasztikus, a jelenet a centrálperspektíva szabályai szerűit komponálódott barokk előadásmódban. Ugyanannak a mesternek az ecsetje alól került ki, aki a Szent György a sárkánnyal-jelenetet festette. Bár ennek a mesternek a munkái alatta maradnak az epitáfioszt és a Trónoló Isten Anyja a gyermek 12. századi ánai-hegyi Krisztus pokolraszállása-ikon középpontjában látható Krisztus, kezében kereszttel. Másik kezét Ádám felé nyújtja, aki mellett Éva áll. Körülöttük más szentek lelhetők fel. Krisztus lábai alatt a pokol összetört kapujának darabjai láthatók. Az emberiséget jelképező Ádám és Éva pokolból történő kivezetésével nyer értelmet a kereszthalált szenvedett és feltámadott Megváltó áldozata. In: WEITZMANN, Kurt - CHADZIDAKIS, Manoüs MIATEV, Krsto - RADOJCIC, Svetozar i.m. 33. illusztráció. A keresztény művészet lexikona. 1986. 188. Az orosz Rubljov iskolájához tartozó mester kezemunkája az az ikontábla, melynek ikonográfiája tipikusnak tekinthető: a nyitott kőkoporsón Krisztus halotti leple látható, balról a három női személy, jobbról fehér ruhás szárnyas angyal ül. In: LAZAREV, V.N: A moszkvai ikonfestőiskola. Bp. 1983. 45. illusztráció. Ez az ikonográfiái típus igen gyakori a magyarországi orthodox 18. századi egyházművészetben. Nyilvánvalóan a környező uralkodó nyugati katolikus egyházművészet hatására alkalmazták a Magyarországon tevékenykedő orthodox mesterek. NAGY Márta: Nyugati hatások a XVIII. századi magyarországi orthodox ikonosztázionok ikonográfiájában i.m. 55