Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Gyárfás István: a jász-kunok története / 381. o.

mind-mind a jövendő monográfusnak nem csekély feladatát fogják képezni. Összegezve megfogalmazhatjuk, hogy a Gyárfás után megjelent megyei történeti kiadványok forráshivatkozásai közt sorra megtalálni a munkáira valló hivatkozásokat, de így áll a helyzet az országos történeti kiadványokkal is. Végezetül ejtsünk szót a Szolnok Megyei Levéltárat ért háborús károkról. A II. világháború végén, amikor a harcok már a megye földjén folytak, hatósági rendeletre a közigazgatást és az intézményeket — értékes felszerelésükkel — újabb állomáshelyre rendelték. A levéltár 1944. október 8-án a megyei közigazgatással együtt Jászberénybe települt át, a ,,jászkun kerületi levéltári vasládába csomagolt középkori oklevelekkel és a jászkun kerületek egykori pallosával, mint legféltettebb kincsekkel. Ahonnét a front közeledtekor újabb állomáshelyre, a Komárom megyei Császár községbe kellett költözniük. A középkori jászkun oklevelek utáni kutatáshoz úgy kapcsolódtam, hogy 1946 nyarától kezdve a szolnoki könyvtár és múzeum szuterén helyiségeiben méter magas szétdobált szeméthalomból kellett kikeresni az ép könyveket, de a széttépett köteteket is kiválogattuk, miként az iratokat, a Hild-gyűjtemény egyes darabjait, kéziratlapokat is. fgy került a kezembe Gyárfás III. kötetéből az 1323-as oklevél hasonmása Összerakva a széttépett kötet lapjait, benne megtaláltam Gyárfás megjegyzését az oklevélhez: „A jászkun kerületi levéltári vasládabeli eredetiről, melyen leszakadt függő pecsét nyomai láthatók. '

49 1946-ban Györffy György és Fügedi Erik történészektől, akik akkor a Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Biztosságának rendeletéből a közgyűjteményekből elhurcolt, a vidéki kastélyokban pusztuló, vagy onnan elhurcolt levéltári, könyvtári értékek holléte után kutattak, kértek meg arra, hogy nézzek utána a szolnoki levéltárból elszállított vasládának és a benne lévő hártyára írt középkori okleveleknek. A megyeháza baloldali földszintjén lévő Levéltárban Farnek nevű megyei hajdútól - aki már egy évtizede teljesített ott szolgálatot - érdeklődtem a vasládáról és a levéltár menekítéséről. A fenti adatok tőle valók, a Jászberénybe költözés is. A Császár község nevét a szolnoki postán dolgozó Szurmay Bálint mondta el nekem, aki a megyei hivatalok és intézmények részlegeivel Jászberényből ment tovább Komárom megyébe. Elmondta azt is, hogy hazatelepedésükkor, 1945 tavaszán keresték a levéltári részleget, akkor tudták meg, hogy az tovább ment a Csallóközbe, ahol egy község padlásán feltörve, üresen találták a vasládát. Kincset, pénzt kereshettek benne, akik ezt a borzalmat elkövették, de számukra ezek a „tekercsek" nem sokat értek, azokat feltehetőleg eltüzelték. A „kincs azonban — hála Gyárfás Istvánnak — legalább szövegében és szakszerű feldolgozásban megőrződött a monográfia III. kötetének oklevéltárában. GYÁRFÁS I. III. köt. 465. és mellette az 1323. évi oklevél fakszimiléje A/3-as nagyságban, hajtogatva. 399