Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Gyárfás István: a jász-kunok története / 381. o.

országgyűlés rendelkezéseit, (másik oklevél) abba is bekerül a letelepedés, a sátraikról és szövetházaikról való lemondás, s helyette épületekben és földhöz erősített házakban lakás, valamint a haj- és szakállviselettel kapcsolatos rendelkezés.

34 S mivel a latin szöveg helytelen értelmezése miatt Thuróczy, s utána Bonfini és végre Péterfy és Horváth Péter is azt írják, hogy ,,a pápai követ azt kívánta a kunoktól, hogy szakállukat borotválják, hajukat elnyírják, de ettől a király kérésére elállott.' Gyárfás ezzel szemben úgy véli: „most midőn a kunok a ker. vallást bevették, mint hajdan a magyaroknál, úgy nálok is e pogány szokások eltörlése céloztatott, de látva az erős visszahatást, a pápai követ ettől elállott. Péterfy és Horváth Péter az 1279-i budai zsinat kánonjaira hivatkozva említik, hogy a haj- és szakállviseletükkel hagyjanak fel, „s a kun süveget elvessék; holott erről a zsinat canonaiban ... sehol említés nem tétetik." Gyárfás az oklevél kérdéses részét újrafordítván magyarázatul hozzáfűzi: „... a pápai követ megengedte, hogy a kunok, ha ker. hitre térnek is, ősi szokásuk szerint szakállukat beretválhassák, hajukat lenyírva befont hajakat ereszthessenek, és saját módjuk szerint öltözködhessenek. 35 A kun süveget nem véletlenül emeltem ki, hanem annak érzékeltetésére, hogy Gyárfás a nagy történelmi összefüggések leírása mellett nem feledkezik meg a hétköznapokról, jellegzetes népviseleti darabról sem. Kiskunhalasról említ adatokat:

36 „A halasi kun süveg ... 1843-ban találtatott, midőn az ó-temető elegyengettetvén ... két nagyobb sír felbontatott ... e süveg egy 1712-dik év előtt elhalt halasi öreg kún emberé volt ... Ily alakú kún süveg viselése később is ... az 1746-ban történt kiváltás után is Halason szokásban volt ... redemptus csákónak vagy süvegnek neveztetett... ily süveget Halason utoljára az öreg Szombat István viselt, ki ezért süveges Szombatinak hivatott. (Közbevetőleg jegyzem meg, hogy Hild Viktor gyűjtése nyomán Jászapáti temetőjéből egy XVIII. sz-i kun süveg került a szolnoki múzeumba, ma is ott található, ép állapotban, mert a sírban lévő homok jól megőrizte.) Gyárfás más történeti adatokat is említ: Thuróczy Képes Krónikájában „a sz. Lászlóval egy magyar hölgyért viaskodó kún, valamint a bécsi 1358-ban írt képes krónika festményei között Kun László király ily süveggel fején, lerajzolva találtatik; sőt az 1279-ki budai zsinaton jelen volt Filep szentszéki követ is sürgette, hogy a király a kun süvegek használását, melyeknek viselése már nagyon elterjedt, mind a magyaroknak, mind a kunoknak tiltsa el. Végigsorolja Gyárfás a „kun miatyánk" irodalmát is, kezdve a velencei könyvtárban őrzött Petrarca-féle kún szótártól Hunfalvy véleményéig, s megállapítja:

37 „Éppen az a körülmény, hogy úgy a szótár, mint a kun miatyánk nyelve a törökhöz nagyon hasonlít, mutatja, hogy ezek nem kún nyelvet állítanak élőnkbe. De a kun miatyánk valódi nyelvére nézve minden kétség már teljesen el van hárítva, mióta jeles keleti nyelvbú34 GYÁRFÁS I. II. köt. 1873. 337-342. A szerző a 337. oldalon megjegyzi, hogy „érdekesnek tartjuk ez igen fontos oklevelet lehetőleg hű magyar fordításban itt közölni." 35 GYÁRFÁS I. II. köt. 1873. 252-253. 36 Uo. 249. 37 Uo. 159-160. 389