Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Cseh Géza: Horthy Szabolcs emléke Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 365. o.

halálának körülményeit a háború után Horthy István Lengyelországban derítette ki. 1920-ban az egykori harcok színhelyére utazva megtudta, hogy Nowo-Radomskban a rendőrségen szolgál egy ember, aki 1914 novemberében, öccse halála idején az erdőben lévő kozákokkal együtt harcolt, ő közölte a fenti adatokat. 1914 novemberének utolsó napjaiban az osztrák—magyar haderő a Lódz-tól délre fekvő Nowo-Radomsk térségét elfoglalta és a halottakat, köztük az elesett főispán holttestét azonosítás nélkül temették el. Horthy Szabolcs halála csak hetekkel később, hosszas keresés után vált bizonyossá. Állítólagos szemtanúk elbeszélése nyomán először az a hír terjedt el, hogy a főispán egy őrnaggyal együtt sértetlenül orosz fogságba került. Mások megsebesülve látták Horthyt, sőt olyan szóbeszéd is járta, hogy a hadifogoly tisztek jegyzékén, melyet az oroszok az osztrák—magyar parancsnokságnak megküldték, Horthy Szabolcs neve is szerepelt.

47 Végül a holttestet 1914. december 16-án Dvorzsák őrnagy, a XII. hadtest egyik osztályparancsnoka találta meg, aki ugyan Horthyt személyesen nem ismerte, de az általa adott személyleírás alapján — közepes testmagasság, nyúlánk termet, sötétes szőke haj, nyírott bajusz és huszárfőhadnagyi egyenruha — a tetemet rövidesen azonosítani tudták.

48 1914. december 30-án a Nowo-Radomsktól nyugatra lévő Zakrovek Chljechiczki község mellett eltemetett főispánt Beöthy Pál, Kazy József és Rakottay Gyula huszártisztek jelenlétében kihantolták. Horthyt Beöthy és Kazy jól ismerték, és a főispán ruhájába varrt cimke Scheffer János budapesti szabó nevével kétségtelenné tette, hogy az ő holttestét találták meg. Horthy tetemét Nowo-Radomskba szállították, ahol a városka temetőjében ideiglenesen újra eltemették.^

9 Horthy István a 13. Jászkun Huszárezred parancsnoka a háború után öccse földi maradványait Kenderesre hozatta és a családi kriptában helyeztette el. Horthy főispán hősi halála az emberi helytállás és példamutatás legszebb példája. A harctéri halálra maga is számított, bizonyítja ezt, hogy bevonulása előtt végrendelkezett. Végrendeletében a kenderesi hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, valamint a községi szegényház segélyezésére 20 ezer koronás alapítványt tett.

50 Egyesek állítása szerint Horthy Szabolcs, mielőtt harctéri szolgálatra jelentkezett, politikai végrendeletet is írt, amelyet lepecsételve Tisza István miniszterelnöknél helyezett letétbe. Ebben hivatali utódját jelölte ki Magyary-Kossá Géza kenderesi földbirtokos személyében. A politikai végrendelet létezését a Haladás című szolnoki liberális lap 1915. január 22-i számában megjelent újságcikk tagadja, s az irat, melyben Horthy Szabolcs esetleg a vármegye jövőjéről alkotott elképzeléseit is vázolhatta, sem a JászNagykun-Szolnok Megyei, sem a Magyar Országos Levéltárban nem található meg. Horthy utódja a főispáni székben, nem Magyary-Kossa Géza, hanem Küry Albert alispán több hónapos helyettesítése után gróf Szapáry György lett. 47 SZMLKL. iratok 29/1915. SZML KL. iratok 18/1924.; - Horthy Szabolcs nőtlen volt, amely bizonyosan összefüggésben állt végrendelkezésével. 374