Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
ADATTÁR - Bagi Gábor: Adalékok Kossuth Lajos és Illéssy János barátságához / 337. o.
a levélből, hogy Illéssy Kölcseyt tartotta az adott időszak legjelentősebb hazai vezetőjének, s ebből alighanem az is következik, hogy maga is az általa képviselt átalakulási program feltétlen híve volt. Sajnálkozva ír Eötvös várható visszahívásáról, s nem csekély gúnnyal említi az őt felváltó, s a nádor véleményezések kötelező kikérése által egyébként is jászkun első követként korlátozott szavazati jogkörrel rendelkező Mihálkovits József konzervatív tevékenységét. 25 Az „Országgyűlési Tudósítások számainak megrendelésére küldött 200 ezüst forintnyi összeg — mely nem volt épp jelentéktelen — nyilvánvalóan megérkezett a címzetthez, mivel Illéssy neve a későbbiekben is szerepel a Kossuth által szerkesztett lapok előfizetőinek sorában. 26 A második és harmadik levél meglehetősen rövid, s a dátumokból láthatóan alig több mint két hónapon belül íródott. Az 1836. szeptember 10-én írott sorok tartalmilag Illéssy unokaöccsének, a már letartóztatott Lovassy Lászlónak a sorsához kapcsolódnak. A történeti irodalomban nem túlságosan ismert a tragikus sorsú ifjú visszaemlékezése, melyből kitűnik, hogy az neveltetése, , Jdképeztetése tekintetében legtöbbet anyai nagybátyjának, Illéssy Jánosnak köszönt, ki sokat foglalkozott vele, őt tanítgatván. Lovassy az országgyűlésre is nagybátyja írnokaként jutott el, s az 1836. május végi letartóztatása előtti heteket (pünkösdig) is annak vendégeként. 27 Az elsőszülött gyermekéért aggódó — s érdekében épp ekkoriban első beadványát író - Lovassy Istvánt Kossuthhoz beajánló levélből kitűnik, hogy Illéssy maga is támogatta, sőt szorgalmazta Kossuth védőügyvédként való felkérését, még akkor is, amikor az illetékes udvari hatóságok — nem csupán Kossuth „lázító voltával, hanem talán várható elfogásával is számolva — ezt megakadályozták. 28 Illéssy unokaöccse érdekében a lehetőségek A 24. sz. jegyzet folytatása: noshoz írott megrovó levele, mivel a liberális magatartása miatt 1834 júniusában visszahívott hajdúsági követ Kölcsey bihari megbuktatásában meglehetősen dicstelen szerepet játszott: „ ... keblünkben hordjuk tetteink legigazibb bíráját s ez ... fülébe fogja súgni Bihart s Kölcseyt, mihez én csak annyit csatolok, hogy a bihari választásnak minden nyilvános és titkos körülménye, fllésy barátunk maga nevében tett jótállásától a Wesselényivel tartott magános beszélgetésig ... " (BARTA I. 1966. VI. köt. 434-435.) Kossuth maga a december 12-től kezdődő bihari megyegyűlésről beszámol ugyan, ám Ravaszdi visszahívásáról, s az új követ választásáról már nem. (Uo. 956-965.) 25 BAGIG. 1991. 88. és 104-113. 26 BARTA I. 1966. VI. köt. 1039. POMPERY Aurél: Kossuth Lajos 1837/39-iki hutlensegi perének törtenete kapcsolatban Wesselényi Miklós báró híítlenségi az ifjak felségsértési perének történetével. Bp. 1913. 60. és 66. Lovassy László szerinte Illéssynél vendégeskedve értesült a letartóztatását elrendelő parancsról, s a hír vétele után önként jelentkezett a bihari megyegyűlésen, holott a főhatóságok s a nádor - otthon kutatva utána — már csaknem letettek letartóztatásáról. A védőügyvédek körüli huzavonát az okozta, hogy a bíróság ezektől — törvényellenesen — titoktartási esküt követelt. A perbe fogottak által választott védőügyvédek ezt nem voltak hajlandók letenni, míg a hivatalból kijelöltek elfogadták volna ezt a jogsértést. A Magyar Tudományos Akadémia Kézhattárában számos 1836 végén és 1837 elején keletkezett Kossuth-kézirat mutatja, hogy írójuk valóban el akarta fogadni Lovassy László védőjének tisztét, s Lovassy István főhatóságokhoz intézett számos beadványának szövegezésében is segédkezett. (Lásd ezzel kapcsolatban Barta István forráskiadványának jelzett kötetét, illetve Pompéry előző jegyzetben meghivatkozott munkáját.) 343
