Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Adalékok Kossuth Lajos és Illéssy János barátságához / 337. o.

zői több alkalommal is perelték, váltótörvényszék elé idézték, s részleges csődeljárás is indult ellene.

11 Illéssy csak az 1848-as márciusi forradalom győzelme után vállalt ismét aktívabb politikai szerepet. Amikor a júniusi országgyűlési választásokon Kossuth a Berény által egyhangúan neki ajánlott mandátumot nem tudta elfogadni, a pótválasztás Illéssy János sikerét hozta.

12 így júliusban a berényi választókerület képviselőjeként került be az első népképviseleti országgyűlésre. Illéssy az aktív politikába való visszatérésekor levonta a sikertelen gazdálkodásából fakadó tanulságokat. 1848. június 28-án Kisújszállás város tanácsa előtt átvallotta évi 300 ezüst forint ellenében minden ingó és ingatlan vagyonát (az azokra betáblázott adósságok fizetésének kötelezettségével együtt) testvérének, Illéssy Lászlónak.

13 (E lépéssel nem csekély gondot okozott másfél évvel később, a javait lefoglalni szándékozó császári hadbiztosnak.)

14 A szabadságharc alatt mindvégig Kossuth politikája következetes, hajthatatlan, s hajlíthatatlan támogatójának bizonyult, még a fegyveres küzdelem kitörése után, sőt a kritikus téli időszakban is. Szentkirályi Móric jászkun főkapitány 1849 januári árulását követően február 5-én a Honvédelmi Bizottmány őt nevezte ki a Jászkun Kerület kormánybiztosává.

15 A kijelölésben nyilvánvalóan Kossuth is szerepet játszott, aki egy korábbi, kerületi közgyűléshez intézett hivatalos levelében is a kinevezettet „Kedves Barátom titulussal illette. Március 26-án a Honvédelmi Bizottmány a főkapitányi jogkör gyakorlásával is felhatalmazta, a békés állapotok beköszöntéig. Illéssy szabadságharc alatti „bűnlajstromát a császári haditörvényszék a későbbiekben az alábbi módon összegezte: ,, . . . mint Jászberény képviselője az 1848. október 3-án kelt legfelsőbb manifestum daczára a törvénytelen országgyűlést Debrecenbe követte és tárgyalásaiban részt vett. Továbbá a honvédelmi bizottmány által 1849. febr. 5-én reá ruházott kormánybiztosi állást a Jász- és Kunság részére elfogadta és e hatáskörben 1849 május végéig akképpen működött, hogy kerületének összes községeit a forradalmi irányzatok előmozdítására szólította fel, nemzetőrségeket és guerillákat szervezett, a forradalmi hadsereg részére az ujonczok állítását ernyedetlen ül eszközölte, a népet a császári had11 SZML Kisújszállás Közgyűlési Jegyzőkönyvek 1846. 109., 125. és 767. sz. 12 HERENDI József: A Jászkun Kerületek a függetlenségi harc alatt 1848- és 1849-ben. Czegléd, 1901.25. 1 3 SZML Jaszkun Kerület Főnöki iratok, 1849. 288. sz. Illéssy döntését azzal indokolta, hogy „33 évekig viselt hivatalos pályámnál hajlott időm tekéntetébó'l leléptem, s a gazdálkodás folytatása is annál nehezebbre esik, mert hosszas és költséges hivatal viselésem által javaimra sok terheket vontam, csendesebb és nyugodalmasabb életet kívánván élni, s azon nyomasztó aggodalmaktól is menekülni óhajtván, mely a terhes adósságok kifizetését kiséri." Uo. Az Hlessy birtokok átruházása körüli helyzetet tovább bonyolította Illéssy Laszlo, aki 1849. szeptember 8-án János teljes vagyonát, s vele együtt az adósságok fizetésének kötelezettségét átengedte Lovassy Istvánnak (Lovassy László testvérének), Hléssy János unokaöccsének. Hléssy László az átruházást azzal indokolta, hogy az adósságok, s a 300 ezüst forint fizetése mellett igen kevés haszna van a gazdálkodásból, ám nem teljesen kizárt, hogy döntésében a Világost követő helyzet is szerepet játszott. SZML Jászkun Kerület Bizottmányi iratok 1849. 66. és 67. sz. 340